Stranica 382 [382]
betegek, elhagyottak gondozása, Budán az
alhéviznél, tehát ma a Rudasfűrdőnél Szent¬
Erzsébet példájára ispotályt állítottak fel
jámbor lelkek, s a mellette levő kápolna
védőszentjévé Szent-Erzsébetet vál,
Atyja és anyja nem vonták vissza az
Istennek tett fogadást, A mint a gyermek
beszélni megtanult, negyedféléves korában,
1246 elején, a veszprémi domonkosrendi
mindjárt a tatárjárás után, (55) A főváros
példáját követték azután a többi városok,
és a XIII-XV. századokban Sopronban,
bath Pécsett, P Uj¬
Banyan, Körmöczbányán, Beffterczebanyan,
; panne ee
Pp
don, Kolozsvárott mindenütt Saiseedia:
ispotdlyok keletkeztek. (56) Mennyi elag¬
gott szegény, beteg talált ezekben menedé¬
ket és a mi még több, szíves ápolást! Mert
ispotályokat alapítottak már a XII. század¬
ban is hazánkban a Jénos-lovagok, de azok¬
ból hiányzott a nők résztvevő, gyöngéd szíve,
Hogy a betegápolásból a nők is kivegyék
a mogul részét, hogy másokat ZJEZKÜSE
gyógyítva, maguk is arra
Szent-Erzsébet élete, ragyogó lelki jósága
ösztönzé a magyar nők szívét.
Z ÁRPÁD ágyékából származó
és a magyar nemzetnek példát
nyujtó szentek sorát egy kedves
leány: Boldog-Margit alakja rekeszti be.
Egy csendes duna-szigeti kolostorba vissza¬
vonulva, az ország dolgainak zajától ma¬
gát szándékosan elszakítva, tanulva, mun¬
kálkodva, imádkozva tölté életét és mozdítá
elő a magyar nő miivelédését.
A tatárjárás rettenetes csapása idején a
földönfutó király és neje teszik azt a foga¬
dást, hogy születendő magzatukat, a kit a
királyné 1242 tavaszán szíve alatt hordo¬
zott, az ég királyának és a Boldogságos
Szűz Máriának ajánlják fel, ha Isten a
tatársereget hazánkról elfordítja, Nem csu¬
pán valami kései szerző utólagos okosko¬
dása ez; maga a magyar királyné is szintén
így nyilatkozik a pápához intézett 1263-iki
előterjesztésében. (57)
A gyermek 1242-ben, körülbelül augusz¬
tus havában, megszületett s anyja, hogy
nemrégiben elhalt Margit nevű leánya fe¬
lett érzett fájdalmát enyhítse, az újszülöttet
szintén Margitnak nevezte el.
a
ba adták, hogy az Istennek
szentelt szűzek között ő maga ís Istent
dícsőítse,
De ez nem volt elég. Boldog-Margit ked¬
véért anyja az ország új fővárosa: Buda
közelében az addig nytil-szigetnek nevezett
szigeten új, nagy méretű kolostort kezdett
építtetni, (58) E kolostor 1252-re készen lett
és Margitot 10 éves korában ide hozták.
Itt töltött azután csaknem 20 esztendőt mint
alázatos szerzetes nő. Példájára Magyar¬
ország főúri leányaiból csaknem százan ide
vonultak, vele együtt tanulni, dolgozni és
Istent dícsérni.
Csak egy ízben zavarta meg Boldog¬
Margit lelki nyugalmát az ezerszínű poli¬
fika, Atyja ugyan 1255-ben iinnepies ok¬
levélben jelentette ki: «Margit úrnőt, lanyun¬
kat, a kit más gyermekiinknél azért kör¬
nyeziink gyöngédebb szeretettel, mert benne
a jámbor, Istennek tetsző magaviselet biz¬
tosabb kezdeteit látjuk, (a Duna szigetén,
Buda közelében) szerzetesházba helyeztük
el, hogy a mig él, Istennek és a dicsőséges
Szüznek szolgáljons, mégis öt év mulva
megváltoztatta szándékát. (59) Hogy Cseh¬
ország hatalmas királyát: Ottokárt biztos,
rokoni kötelékkel magához fűzze, rá akarta
beszélni leányát, hogy hagyja ott a kolos¬
tort és lépjen házasságra Ottokarral. De a
18 éves, okos és a pillanatnyi érdekeken
régen felülemelkedett szűz ellenállott atyja,
anyja és szerzetes előljárója intésének, fe¬
nyegetésének, és kivitte, hogy az 1242-iki
fogadalom épségben maradjon. (60)
Nagyobb dolgot vitt ő végbe azzal, hogy
a kolostorban száz meg száz előkelő főúri
leánynak példát adott. Már életében számo¬
san léptek vele együtt kiskorukban a kolos¬
tor falai közé és ott rendes iskolába jártak.
Margit Bodméri Erzsébettel egy könyvből
tanult, a többiekkel együtt énekelt és ájta¬
toskodott. Majd, a mint kora engedte, hozzá¬
fogott a közönséges házi teendőkhöz, dol¬
gozott a konyhában, mosott és különösen
a betegeket nagy szeretettel ápolta, A kolos¬
torban tanuló lányok nem lettek mind apá¬