Stranica 375 [375]
OCR
ből már határozott lépéseket is tett. A német császárság akkoriban már Bécsig, a görög pedig Nándor-Fejérvárig terjedt, sőt utóbbi még a Szerémség egy részét ís magában foglalta, A két császári család hézassági összeköttetése Magyarország fiiggetlenségének megsemmisülésére vezetett volna. Szent-Istvan tehát, a mennyire csak tehette, akadályozta e szándékot, de ezzel magára vonta JJ. Konrad német császár haragját. Mikor tehát Szent-István értesült, hogy Konrád követe a tengeren mégis csak Konstantindpolyba indult, szövetségesek után nézett, mert egymagában a német birodalommal szembeszállni vakmerőség, politikai esztelenség lett volna. Csak a lengyel király: II. Meskó kindlkozott alkalmas szövetségesül, mert hadi ereje is volt, de meg a németek keleti terjeszkedésének ép oly természetes ellenfele volt, mint a magyar király, A szövetség tehát létrejött, a lengyel kírály e végből Esztergomba érkezett, és a szövetség megerősítésének pecsétje lőn SzentImre házassága Meskó 12—13 éves kis lednyával. A lengyel ben viszonozta, Visszajévet, a mikor Szielez ály látogatását Imre Gnesenkörnyékén szarvasra vadászgatott, meglátogatta a lysagorai monostort. Vallásos életének itt is tanújelét adta, mert az Üdvözítő keresztjéből mellén hordozott kis részecskét ez egyháznak ajándékozta,(38) Abból az összeütközésből, a mely atyja forró óhajtása és az ő fogadalma miatt idővel közöttük keletkezhetett volna, az isteni gondviselés kikutathatlan végzése kiszabadította Szent-Jmrét. neje az 1028—31. években még csak 1316, legfelgyermek vala, 1031-ig Szent-Imre jebb 14—17 éves senki sem türelmetlenkedhetett azon, hogy nincs gyermekük. 1031 szeptember 2-án pedig már gyászba borult a magyar királyi palota, mert SzentImre meghalt. A legenda elhallgatja, hogy vadászat közben egy vadkan ölte meg, épen úgy, mint JI. Zrinyi Miklóst. Pedig halálának ez oka életszentségéből semmit sem vonna le; sőt talán ez is fiúi engedelmességének következménye volt. Atyja ugyanis meglehetősen elégedetlen volt Szent-Imrének asszonyos nevelésével. BD Ő, a ki fázva, sanyarogva töltötte életét, szintén oly sátrakban és a harczmezején, kemény magaviseletet, személyes bátorságot szeretett volna fiában látni.(39) E személyes bátorságot pedig akkoriban a vadászatokon szokták megszerezni, Ha tehát Szent-Imre atyja kedvéért vadászott, s őt ott szerencsétlenség érte, ez az isteni gond elés kifürkészhetetlen titka volt, s nem az ő vétkéből eredt. Szent-Jmre koránál s állásánál fogva nem igazgathatia torvénynyel, nem védhette hatalmas fegyverrel a nemzetet, s nem folyt be a nemzet sorsának intézésébe századokra szóló hatással, Ekként nem is ragadhatott élete, jelleme oly mély gyökérszálakkal a nemzet fiainak emlékébe, hogy erkölcseiről, szokásairól részleteket tarthattak volna fenn, De midőn egy idegen zarándok kérése az ő sírjánál meghallgatást érdemelt, és Szent-Imrét is köztisztelet tárgyává tették a magyar püspökök, egyet még nagyon eszükben tartottak, azt írásba is foglalták: tiszta erkölcsét, önmegtagadó sziizességét, E nagy, szinte emberfeletti lelki jósága lelkesítette azután a költőket, képírókat és művészeket, Sem Szent-Istvánról, sem SzentLászlóról nem maradt annyi régi hymnus, mint Szent-Imrérél.(4o) A képírók és szobrászok pedig versengve alkották meg az ő kedves alakját, ifjú arczczal, liliommal kezében. (41) Mindnyájan azt akarták, hogy felemeljék az ifjúság lelkét, megóvják azt Szent-Imre példájával az erkölcsi romlástól, mert az ő példája megmutatta, hogy Isten segítségével a férfiú nemcsak a hitvesi hűséget tarthatja meg, hanem még nagyobb önmegtagadásra is képes. Nem volt tehát királya Szent-Imre hazánknak, de azért méltán foglal helyet a koronázási paláston. Méltán ábrázolja őt legrégibb. képírója akként, hogy Magyarország czimeres pajzsát tartja a kezében, (42) Mert Magyarországnak valóban legnagyobb jótevői közé tartozott; mivel példáján az ifjúság engedelmességet, önfeláldozást tanul Ebben leli az első érdemét, mikor énekel: költő is Szeni-Smre
