Stranica 374 [374]
félhírű (schismaticus) népek ellen, kűzd épen
úgy, mint Szent-László, Horvátország meg¬
szerzéséért, és hálából Szent-László íránt
elrendeli, hogy a magyar aranyokra a
fldrenczi védőszent: Szent-Íván helyett —
Szent-László képét kell verni. (35)
Nem ís nyugodott meg a magyar addíg,
mig Szent-Lászlót, a keresztény lovagot,
lovon ülve, bárdjával az ellenséget fenye¬
getve, teljesen aranynyal borított érez-szobor¬
ban meg nem őrökíttette, és 1390. május 20-án
a nagyváradi várban magas kőszálra fől
nem tevé.
ZENT-ISTVÁN és Szent-László
erőskezű, nagy lelki erejű alakjai
a múlt messze távolában idővel
óriásoknak, majdnem emberfelettieknek tűn¬
tek fől.
De volt mellettűk egy kedves, vonzó alak
is: Szent-Imre,
kölcsű ifjú.
Mindjárt születése nem csupán szüleinek
az engedelmes, tiszta er¬
okozott örömet, hanem az egész magyar
hazának is javára vált, Mert nem lehet
kételkedni abban, hogy azért nevezték el
anyai nagybátyjáról : II. Szent-Heinrich-ról,
az akkor uralkodó német császárról őt ís
Heinrich-nak, hogy ezzel is erősítsék azt
a szíves érintkezést és barátságot, mely
hazánk és Németország közt 997 1024
közt fennáll lehetetlen, hogy
épen a német császár lőn keresztatyja, és
Sőt az sem
ezért kapta az 1007-ben született kis kirdly¬
fiú a Heinrich nevet. Az Imre név ugyanis
nem más, mint a Heinrich-nak magyaros
időnek kellett elfoly
változata, és sok
nyeinek első könyvét teszik. Lehet ez intel¬
meket a mai szempontból kicsinyelni, lehet
egyes pontjait elavultaknak mondani: de"
nem lehet tagadni, hogy számos, a nem- ©
ök ér¬
zet kormányzásában szükséges és
aS at ú szoke
vényű ig g hasznos is
vannak benne. S ha Szent-Imre nem is,
utódai közül számosan hasznát vehették
azoknak.
Mindezek azonban csak kedvező körül¬
mények voltak ahhoz, hogy Szent-Imre az
erkölcsi tökéletességet elérhesse, de nem vol¬
tak az ő érdemei. Érdemeinek elseje abban
állott, hogy abban a korszakban szokatlan
szorgalommal tanult, nem irtózott, mint
kortársai, a betűtől,
Geter
Te]
p g
valamit. (36) Ennélfogva elfogadható az a,
hanem neveltetésének
után is 1. 1
bár kései tudósítás, hogy Szent-Imre a po¬
litikai tudományokban ís feljesen kiművelte
magát, (37)
De mindenekfelett érdeme, hogy azokat
a vallási és erkölcsi igazságokat, melyeket
anyja, atyja és nevelője csepegtettek szívébe,
ízig-vérig sajátjaivá tette. Nem tüntetőleg,
hanem magába vonulva szerette az Istent.
Minden este egyedül, de annál mélyebb
pare
| imadk s bűneinek bocsd¬
natjáért esdeklett.
E mélyen vallásos, a földi dolgokon
túl, Istenhez emelkedő lélek megértette, a
mit nevelője Szent-Gellért mind példájával,
mind szóval neki előadott, hogy a keresz¬
bb foka,
az Istennek hozott áldozatok legnagyobbika:
tény fasnak |
a sziizesség. Az 1090 táján írt legenda épen
isteni jelenésre hívatkozva akarja mintegy
menteni Szent-Imrét, hogy e legnagyobb
mig a Heinrich szóból a magyar ajkán
Emreh s végre a XVI. században Imre lett.
Neveltetésének gondja idézte elő, hogy
Szent-Gellért akarata ellenére ís hazánk¬
ban maradt. S ez nagy nyereség lett, mert
e férfiúban megvolt Italia akkori tudása,
ízlése, s kifejlődött a magyar nemzet igazi
szeretete ís.
Nevelreté hefeiexésének—=_Kéezsnhenak
Te] J
azokat a bölcs, az atyai szív doskodá
ald gh Az ifjú kor leghevesebb
indulatát fékezte meg magában, hogy Isten
iránt való szeretetét megmutassa, s a tiszta
Slick | bb ő fee E
erl a gy
lehetségesvoltát igazolja.
Épen ez adott neki alkalmat arra ís,
hogy a szüleinek del fiú bámul
példaképe legyen. Mert hiszen az ország
állapota és atyja mégis csak arra kény¬
szerítették, hogy házasságra lépjen.
fi
sából eredt, nemes intelmeket, melyek a
magyar Törvénytárban Szent-István törvé¬
314
, hogy 1027-ben II. Konrád né¬
met császár fia számára a görög császár
leányát akarta feleségül nyerni s e vég¬