Stranica 348 [348]
László törvénye értelmében börtönbe kerül
és a mije van — föld, szőlő, cselédnépek
és szolgák — három részre oszlik. Két rész
a megölt egyén rokonaié; egy meg a gyil¬
kos feleségeé és fiaié. Ha pedig a gyilkos
vagyona nem ér száztíz pénzt, megszűnik
szabad ember lenni. Ez a törvény tehát
enyhébb, mint Szent-Istvané,
Szent-Laszlé a hatalmaskodéval szem¬
ben is erélyesen lép fől. Ha valamely ne¬
mes vagy vitéz nemes ember házára tör
és itt csetepatét kezd s a nemes feleségét
ostorral megveri: ha van száztíz pénz értékű
vagyona, ennek kétharmada bírságul esik,
egy harmada meg a támadó feleségeé és
fiaié marad, Ha pedig a támadó vagyona
nem ér föl száztíz pénzzel, akkor őt lenyir¬
k, összekötözik, megostorozzák, a piaczon
körülvezetik és eladják.
Szent-István törvénye minden szigora
mellett sem ritkította a lopás eseteit; söt
Szent-László korában egész falvak lopás¬
ból éltek. Ezért szükségesnek bizonyult a
törvény szigorítása. Szent-Lászlónak két
rvénjköngve joglalkozik a: tcl
ha valamelyik főúr egy tyúknál
yi jokkal,
Szerinték,
értékesebbet lop, akasztófára jut és vagyona
is utána sir, ha csak a templomba nem
menekül. Ha szabad ember lop tyúkot vagy
ludat, az egyik szemét kitoljak és a lopott
tárgyat vissza kell adnia. Ha a szabad
ember tíz dendr értékiit lop, az eltolvajlott
tárgy tizenkétszeresét téríti meg és egy ökröt
fizet. Ha szabad ember lop és a templomba
menekül, ezen egyháznak szolgája lesz.
S ha őt ezen egyház papja szabaddá teszi,
ez lesz helyette szolga; magát a tolvajt
pedig eladják más vidékre s ha visszatérne,
a szemeit tolják ki. Ha a szabad embert
lopáson kapják, felkötik, Ha pedig az
akasztófa elől a templomba menekül, innét
kivonszoljak és megvakítják. Tíz éves vagy
ennél fiatalabb gyermekei szabadok marad¬
nak; de a tíz évnél idősebbek szolgaságra
jutnak és minden vagyonukat elvesztik. Ha
férjes asszony lop, az orrát levágják, őt
magát eladják és összes vagyona utána
vész. Ha a tolvaj özvegy asszony, fél sze¬
mét kítolják, a vagyonát pedig — leszámítva
a fiúknak esedékes részt — elveszti. Ha
leány lop, szolgálónak adják el és szabad¬
291
ságát soha sem nyeri vissza, Ha pedig
valaki felszabadítaná, a leány árát elveszti,
a leányt magát meg a király udvarába
viszik. Ha a szolga lop, az orrát vágják
le, ha csak a templomba, a király udvarába,
vagy a püspökhöz nem menekül. Ha szolga
másodízben lop, akasztófára kerül. Ha a
szolga ludat vagy tyúkot lop, egyik szemét
kitolják és a lopott tárgyat vissza kell ad¬
nia. Ha a szolga tiz denár értéküt lop,
ennek kétszeresét fizeti és az orrát veszti.
Ha szökevény szolga lop, a szemét tolják ki.
Szent-László a boszorkányokat a püspök
igazságos ítéletére bízza. Az esztergomi zsi¬
nat szerint a rontó, ha a vád reá bizo¬
nyul, vezekel.
A ki hamisan esküszik arra, hogy nem
tudja, ki a tolvaj, tíz pénzt fizet és káno¬
nilag vezekel, Aki a király és az előkelők
határozatát megsérti, ha püspök, a király
akarata szerint bűnhödik; ha ispán vagy
száznagy, állását veszti és ötvenöt pénzt
fizet; ha pedig vitéz, ötvenöt pénznyi bir¬
ság alá esik. S mindezt nemesen egészíti
ki az esztergomi zsinat, midőn a király
jóléteért és az ország fenmaradásáért az
egyházakban naponkinti imát rendel el.
ZENT-ISTVÁN KERESZTÉNY
Magyarországának teljes kiépítése
Kálmán királyra várakozott. Nyit¬
rán, hol már a IX. században volt püspök¬
ség Szent-Emmerán tiszteletére, új piispok¬
séget állít.
A püspökök, ispánok és mások káplán¬
ját a püspök vagy a főesperes pecsétjével
idézik meg. Ha papnak világi emberrel
van pere, ezt a világi bíró idézi meg. Ha
pedig világi ember pereli a papot, ezt a
püspök vagy a főesperes idézi meg. Világi
bíró papra nem küldheti a pecsétjét, Ispán,
katona és egyáltalán világi ember az egy¬
házban semmi hatalmat sem gyakorolhat,
mert ez a püspököt illeti meg.
Kálmán király eleinte nem tiltja el a
papok nésiilését; hiszen így rendelkezett:
Olyan pap, a ki másodszor nősül vagy
vegy, esetleg elkergetett nőt vesz feleségül,
váljék el feleségétől vagy a papságból zá¬
randó ki. II. Paschalis pápa azonban nagy