Page 334 [334]
AGYAR hazánk
ezeréves fenndl¬
lásának két leg¬
hatalmasabb. sa¬
rokköve a keresz¬
oglaló magyarnak már unokái felismerték
a keresztény vallás fentartó erejét. Nyugat¬
Európa
szervezkedett s a dánok, norvégek, csehek,
ekkor már keresztény alapokon
lengyelek és oroszok is a kereszténység ut¬
fára léptek.
A magyarokat ide Géza fejedelem böl¬
csesége vezérelte, A quedlinburgi találkozás
óta (973) Magyarország határai megnyil¬
tak a külföldi hittérítők előtt. Szerzetesek
és világi papok hozzálátnak most Krisztus
tanainak terjesztéséhez. Munkájok sikerét
növelte az a körülmény is, hogy a Ma¬
gyarország nyugati felében lakó ó-szlové¬
nek már a kilenczedik század óta vallot¬
tak — ha lanyhán is — a keresztény hitet.
A magyarok legelőször az ő révükön is¬
merték meg a kereszténység eszméit
az sapát, esperest, malaszt, pilis, pokol és
püspöke. szavakkal, Maga Géza fejedelem
meg vallási érzületének szinte felét hozza
áldozatul népeért, midőn a frank Chlodwig
módjára fejét keresztvízre tartja. Nevéhez
azonban csak a kezdet dicsdsége fűződik,
mert «nem neki adatott, hogy végrehajtsa,
a min gondolkodott. A nagy feladat, a
keresztény vallás elterjesztése és meggyő¬
Szent-Istvánra,
kereztetése magyar földön
ag ű fej i
Ő mar testestél-lelkestél keresztény. Krisz¬
tus tanítása él lelkében az Isten imádá¬
sáról, a felebaráti szeretetről és az erény
gyakorlatáról. Magyar nemzetét ís ily szel¬
lemben akarja nevelni. Így remélte, hogy
a puszták szilaj népe megszelidül ; a hadi
műveletek helyett állandó lakásra és békés
munkára tér; szervezetében egységesebb,
művelődésében fejlettebb lesz.
Szent-István nagy államférfiúi eszével
tisztán látta, hogy Konstantinápolyból, a
görög egyháztól a régibb sikertelen kisér¬
45