Page 326 [326]
mény, hogy «a nemzeti fejlődés egyik
forduló pontján a nemzet vezére tudott len
kibontakozására fekteté. Kedvező anyagi
föltételekkel, a szabad fejlődést előmozdító
öségét főlt
ismeré és a nemzetet a természetes, átmenő
hogy e fordulatot s annak j
irányba öntudatosan, okosan vezette».
IV. Béla ez
végre belép a nemesség a királyi várme¬
intézkedése következtében
gyébe; nem ugyan úgy, mint Szt.István
harmadfélszázaddal azelőtt tervezé s óhaj¬
totta volna a szigorúan központi kormányzás
érdekében és czéljából ; hanem úgy, hogy
beviszi oda a maga szellemét, tekintélyé¬
nél s erélyénél fogva vezetője lesz a megye
területén élő varjobbagysdgnak, melynek
láttuk mindinkább
összeolvad. A ekirály szolgáinak: (a nemes¬
előkelőivel mint
küdttá lesz¬
jogosítvány egész sereg telepet hív
életre az országban mindenütt, fölszaba¬
dítva a várak s várispánságok szolgálatá¬
nak kötelékéből az új képződésre alkalmas,
dolgos erőket; városokat alapít, vagy segít
elő szabadalmakkal; ő lesz a pusztító vihar
után az újjászületett Magyarország váro¬
sainak s polgári elemének mint legjele¬
sebb jogtörténészünk mondja igazi stá¬
tora. Font éjszakon újabb megyék formá¬
lódnak s mellettük virágzásnak indúl a
szepesi szászság; az erdélyi szász telepek
új erőre kapnak; a székelység megizmoso¬
dik s szervezkedése befejezést nyer. Bölcs
lőrelátással IV. Béla szedi
ségnek) bírái és ennek
nek a megye tisztviselőivé az alispán alatt,
a ki már a XIII. század végén csak a
nemesség kebeléből kerülhet ki. A váris¬
pánság, ez a királyi kormányterület, átvál¬
fozik országos, önkormányzású közigazga¬
tási területté, s a XIV. század közepén már
kifejlődött
alapja államnak s alkotmánynak egyaránt.
teljesen vármegye . napjainkig
Talán főként ennek a közjogilag s társa¬
dalmilag fokozatosan erő: elemnek se¬
gélyével volt képes IV. Béla a mongol¬
ai után bámulatosan
dúlás iszonyú puszti
rövid idő alatt fölépíteni a magyar állam
újabb bástyáit a Balkán félsziget zsigereibe
lenyúló Szörénységben és a magyar Bulgá¬
riában, hatalma tetőpontján 1254-ben pedig
rátenni kezét a kihalt osztrák Babenberg¬
család örökének Magyarországgal szom¬
szédos részeire, A föllendülés e kifelé ira
nyult s múló eredményeinél azonban me¬
lyek az országnak ideig-óráig mégis hasz¬
nos szolgálatokat tőnek sokkal jótéko¬
nyabban hatott az az intenziv munka,
melyet a kirdly az ország benépesitésénél,
benső gyarapításánál fejtett ki. Szivesen
látta, földdel, szabadalommal ajándékozta
meg a külföldről behívott kultur elemeket.
Ez a bevándorlás, azonban a tatárjárás
emlékének lidéreznyomása alatt közel sem
öltött akkora mérvet, mint a XII. században.
A fősúlyt ezért a király, Magyarország
belügyi politikusainak Szt.-István után leg¬
nagyobbika, a belső telepítésekre, a nem¬
zet magából merített természetes erejének
275
össze,
kény¬
szeríti vissza, ő telepíti meg az ország szi¬
vében a kúnokat, ezt a rokon fajt, mely
százados rakonczátlanság után a magyar¬
ság egyik erőforrásává lesz. Mikor IV. Béla,
hosszú uralkodása végén, örök álomra csukja
le szemeit, a régi, sok tagozatú társadalom
helyett főbb kereteiben már csaknem ki¬
domborodott az államot hordozó újabb s
egyszerűbb társadalom : a nemesség, a vele
egy fokba sorolható autonóm kerületekkel,
a városi polgárság a kiváltságolt mezei köz¬
ségekkel és az a földművelő jobbágyság,
melyet a későbbi kor úrbéresnek nevez.
E társadalom anyagi ereje s vezető ele¬
meinek szellemi értéke nyilatkozik meg Kún
László ama harczaiban, melyek a XIII.
századi Magyarország legfélelmesebb ellen¬
ségét: a hatalmas cseh királyt letörték s a
züllésben levő német birodalmat talpraállni
segítették. Ezeknek a tényezőknek tulajdoni¬
tandó, hogy az ország területe a pártviszá¬
lyok ellenére is nagyobb s maga az állam
erősebb volt, mint mikor még csak a király¬
ban összpontosúlt az ország összes ereje
Nekik
szem a
köszönhető, hogy a visszapillantó
magyar birodalmat állni látja,
mikor szomszédjában a lengyel bomlófél¬
ben van, az orosz birodalom széthullott, a
besenyő s a kún hatalmak elenyésztek, a
tatár uralom a keleten megingott, Bizáncz
a balkáni félsziget déli csúcsára szorult le
s Németország fénykora tovatiint.
És a mikor ennek a társadalomnak leg¬
nagyobb fajsúlylyal bíró rétegei a magyar