Oldal 320 [320]
OCR
királyi udvarbíró, azaz a judex curiae lép S mikor aztán a nemességnek apránként nemsokára végkép sikerül elháritania azt a veszedelmet, hogy a várispánok birdskodása alá kerüli n: ezzel Szent-István programmjának egyik pontja más irányú fejlődést vesz ugyan, de utóvégre mégis csak királyi szerv — a nádor — még az, a ki az ésszabadok fölött itél, Ennél fontosabb eltérés azért az Istvan e alapelvekről az, mely a XII. század végén észlelhető, mikor az összabadok kiváltság gyanant kezdik követelni, hogy még hadba se a SÉT hanem a király zászlaja alatt Csak részben ell 1 nek magukkal az udvarba, s leülnek a király előtt, otthon azonban úgy élnek, mint a többi nemes : télen kalyibákban húzzák meg magokat, nyáron pedig szellős sátorok alatt gy séges idegerot, Ez az arisztokráczia dús jtik későbbi ivadékok számára az egészgazdagnak sem akkor, sem a XII. században nem mondható. De már az utóbbi évyszdzban kezdi utánozni azokat a külföldi szokásokat, melyeket a tekintélyes Guthkeled nemzetségnek, vagy a hatalmas Héderváriaknak a század elején bejött s mihamar magyarrá vált vitéz ősei magukkal hoztak. Divatba jő köztük a nyugati, súlyos lovagi ennek az István alkotmányát gyöngítő kétféle törekvésnek káros hatását egy más, zetségek ivadékait szorosb viszonyba hozza a királyság intézményével, A nemzetségi birtokok +. i, az osztozkodások útján mindinkább szétdarabolódtak, az ésszabadok elszegényedtek s csak úgy voltak képesek ért a kifegy s a nyilazó, könnyű magyar lovasság mellett a király oldalánál az előbbkelő nemzetségek fiaiból nehezebb magyar lovasságot is látunk kialakulni. S a mint az új fegyverzet új taktikát von maga után, azonkép ösztönöz a nyugati szokások utánzása finomabb életmódra s diszesebb hajlékok építésére. A nemesség nagy zöme ezek mellett természetesen megtartja régi rálytól földet kaphattak. Kiépülni kezd ezért a kirdlyi adományrendszer s mihamar oly bensőleg fűzi a nemek ivadékait a kirdlyhoz, hogy már III. Béla idejében magukat a
