Page 292 [292]
az egyház ellen intézett támadásnak, noha
e harczok soknemű félreértésre adtak alkal¬
mat. De Kálmán uralkodása elején a ma¬
gyar egyháznak viszonya a gregorianus
pápákkal meg volt zavarva, noha nincs
okunk feltenni Kálmán formális csatlako¬
zását a sizmatikus III. Kelemenhez. IL. Or¬
bán és II. Paschalis elégiiletlenségének fő¬
mbösen
oka az volt, hogy Kálmán ki
viselkedett a IV. Henrik ellen folytatott
küzdelemben, A magyar érdek nem kívánta
a hanyatló szerencséjű IV. Henrik zakla¬
tását, ép oly kevéssé, mint megsegítését
Az elégületlenség másik oka az volt, hogy
Kálmán az egyházi javadalmak és az egy¬
házi bíráskodás kérdéseiben eleintén nem
volt egy értelemben a pápával, noha az
egyházi élet reformjában VII. Gergely esz¬
méit követte. Ez ellentétes felfogások aligha
fokoztak ingerű
t ellenségeskedéssé a vi¬
szonyt Kálmán és VII. Gergely nagynevű
utódjai közt, már csak azért sem, mert Kál¬
mán neje annak a szicziliai Rogernek volt
leánya, a ki ritka buzgalommal szolgálta
II. Orbán és JJ. Paschalis ügyét
különösen IV. Henrik halála s a jóval ha¬
Kálmán
talmasabb WV. Henrik trónra lépte után
mindinkább eltávolodott az egyházi kér¬
dés német felfogásától. Néhány hónappal
örvénye ellen biztosítsa az örökösödést Bo¬
rivojnak, Kálmánt is megnyerte tervének.
Ekkor Kálmán s IV. Henrik egy úton járnak
a cseh kérdésben. De midőn 1105-ben Szva¬
topluk herczeg Borivoj, az akkor már ural¬
kodó cseh herczeg ellen fordul, Kálmán
WJ. Boleszló segítik, eltérve IV. Henriktől,
aki Borivoj pártján van. Szvatopluk 1106-ban
elfoglalja Prágát, de mint uralkodó herczeg
kénytelen elhagyni szövetségeseit és hűséget
esküszik V. Henriknek.
A német király éreztetni akarta Kálmán¬
nal haragját azért, hogy az ő cseh-lengyel
vazallusainak ügyeibe avatkozott. Különben
is féltékeny szemmel nézte a magyar terjesz¬
kedést a tenger felé; nem felejtette el azt sem,
hogy Kálmán 1096-ban annyi német keresz¬
tes vérét ontotta. Általában elérkezettnek
látta az időr, hogy a biiszke magyar kírály¬
lyal szemben folytassa atyjának és nagy¬
atyjának politikáját. Biztatta a támadásra
a hozzá menekült Álmos herczeg is. V. Hen¬
rik nagy és harczias kiséretében egy Habs¬
burg is átlépte a magyar határt. Szvatopluk
oldaltámadással segítette a német vállala¬
tot. V. Henrik támadása ujra Pozsony előtt
tört meg, mint a nagyatyjáé. Lényeges oka
a német kudarcznak az volt, hogy a cseh
trónról elűzött Borivoj lengyel csapatokkal
JV. Henrik halála után, a felső
az investitura jogáról. Ugyanekkor mondott
le e jogról 1.
Anselm érsekkel vívott küzdelem után. Kál¬
Henrik angol kirdly is, az
mán lemondását nem előzte meg ily viszály
a külső viszonyok voltak befolyással.
Mert V. Henrik trónraléptével a német
birodalom ujra veszélyes szomszéd lett és
ekkor a pápai szék jóindulata kívánatos volt.
Kálmán a német birodalom két vazallu¬
igyekezett Csehországot, a német hatalom
Ulászló halála után Kálmán király segíti
JI. Bretiszlé, cseh herczeg, midőn a
245
a cseh földet, visszavonulásra
kényszerítette Szvatoplukot.
E háborúból vérengző cseh-magyar határ¬
villongás fejlődött ki, de még fontosabb
volt az északkeleti politikai helyzetre nézve
V. Henrik támadása Lengyelország ellen
1109-ben. Henrik innen is eredmény nélkül
tért vissza, A magyar-lengyel egyesült ha¬
talmat, mely oly szilárd gátja volt Német¬
ország imperialis törekvésének kelet felé,
V. Henrik sem bírta megingatni.
Kálmánnak többé nem kellett tartania a
német királytól, kit a szász fejedelmek láza¬
dása és az
invesfitura harez, meg az
1108-ban szerzett tapasztalat visszariaszfot¬
tak a magyar háború gondolatától. Kálmán
s a magyar egyház most már föltétlenül
JI. Paschalis pártjához szegődtek. Egy ma¬
gyar zsinat is kiátkozta JV. Henrik fiát,
ki annak idején mint trónörökös, gonosz
támadásával atyja ellen annyira segítette
a pápai hatalmat.