Page 291 [291]
Salamon törekvései miatt László ellen¬
fele volt IV. Henriknek. A Henriktől elüldő¬
zött Ekbertet szívesen látta udvarában, vala¬
mint más EGESZ szökevényeket ís. ae,
5 külföldi
közt valószínűen Lászlótól várt a legtöb¬
bet. László a német terület megtámadásá¬
val segítette ís apósának, az ellenkírálynak
küzdelmét, úgy hogy IV. Henrik kénytelen
volt 1079-ben átlépni a magyar határt. De
IV. Henrik és László közt nyilt csatára nem
került a sor. Rudolf halála és Salamon el¬
tűnése után ís Henrik ellenségeinek pártján
találjuk Lászlót. De nem Gergely, vagy a
Gergely híveitől választott pápák érdekeit
szolgálta ekkor. A cseh-lengyel ellentét sza¬
bályozta eljárását. A szentségtörés bűnébe
esett Boleszlót szívesen fogadta udvarában;
fiát, Micziszlót segíti, hogy visszatérhessen
Lengyelországba, hol Ulászló Herman, akkor
a csehek és így IV. Henrik barátja uralko¬
dott. Ulászló Herman ellen László még élete
végén is pártolta a lengyel uralkodó törvény¬
telen fiát.
És mint a csehbarát lengyel királynak,
ép oly határozott ellenfele volt László
II. Ratiszlónak is, kit JV. Henrik cseh ki¬
rályi czímmel ajándékozott meg. Ratiszló
kírály ellenségeit, Gebhard prágai piüs¬
pököt és a kiírályfit, Bretiszlot szívesen
fogadta László,
noha ezek az ellenpápával tartottak. Sor
László közeledése IV. Henrikhez 1092-ben
midőn hozzá menekültek,
bizonyára kapcsolatban van azzal a törek¬
vésével, hogy a cseh és lengyel viszonyo¬
kat a magyar érdekek szerint szabályozza.
Mert László, ki hajdan mint menekült oltal¬
mat keresett lengyel és cseh földön, most
a két ország folyfonos versenyében majd¬
nem döntő befolyással intézkedett.
Maradandóbb eredménye volt a Magyar¬
ország délnyugati határán eljerjedős horvát
királyság ügyébe történt E k k
örökségének tekintette. Péter magyar kírály
nagyatyja szerezte meg Velenczének Dalmá¬
cziát s unokája a magyar trónra jutva —
ha nem csalódunk — egy ideig néhány
dalmát városnak ura is volt. Később a hor¬
vat uralkodók a görög császár fenhatósága
alatt a dalmácziai latin városokra is ki¬
terjesztették befolyásukat, Köztük Zvonimir,
ki mint VII. Gergely hűbérese, viselte a
horvátok és dalmátok kírályának czímét,
sógora volt Lászlónak és Gézának. Neki
a magyarok Salamon idejében fegyverrel
ís segítettek, ha hozzájuk fordult, Zvonimir
halála után zavarok dúlták Horvátországot.
László felhasználva a kedvező alkalmat,
átkelt a Dráván, Száván s azon túl a
horvát határon. Valószinű, hogy a tenger¬
partig is eljutott, de a Zvonimir uralta egész
területet nem foglalta el, hanem kínevezte 7
Álmost 3
mányzójának és a kunok ellen indult, kik
unokaőcscsét, Horvátország kor¬
ép 1091-ben az ország keleti részét kegyet¬
lenül pusztították. A kunok ekkor, mint a
bizáncziak szövetségese, irtóztató csapást
mértek a besenyőkre. Azután a Dunán át
siettek hazafelé, de egy részök Magyar¬
országba tört. E körülményekből egy tor- 7
ténetíró azt következtette, hogy a magyar¬
országi kun pusztítást is a bizánczi aranyak¬
nak kell tulajdonítanunk. Bizonyos, hogy
a magyar terjeszkedés az Adria felé nem "
tetszett a bízánczi udvarnak, mely az Ad¬
rián Velenczének uralmát óhajtotta a Basi
leusz fenhatósága alatt.
Nagy világtörténeti mozgalom küszöbén
vette át a kormányt Kálmán, László utódja.
JI. Orban megvalósítva VII. Gergely gon¬
dolatát, Európa népeit a szent fold vissza¬
hódítására indította.
Szegény és gazdag, lovag és paraszt, piis¬
pok és szerzetes, férfi és nő vándorútra kel- /
fete ellenállhatatlan vágytól hajtva. E nagy ~
Bizonyára nem egy menekült szava hívta
oda, hanem az a vágy, hogy Magyar¬
országnak tengerpartot szerezzen. Nem ő
volt az első király, a ki erre gondolt. Igen
valószínű, hogy már István király idejében
nyugtalanították magyar seregek Dalmá¬
cziát Péter vezetése alatt, ki k
lás első féktelen csapatai foszto¬
qatve és öldökölve vonultak Németországon
át Magyarország felé. Itt az erős kézzel
kormányzó Kálmán fogadta őket. Kegyet¬
lenül büntette a rakonczátlanokat.
De szívesen látta azokat, a kik tiszta ín¬
dulattal szeletét a nagy ügyet.
JI. Orseolo Péter dogénak foglalását a maga
Kál ét a féktelen keresz¬
tes hadakkal JJ. Orbán aligha értelmezte