Page 265 [265]
önkormányzattal bíró, tehát széthúzó hadi
népeknél, köztük a bolgároknál és magyór
roknál a fejlettség magasabb fokának. Két¬
hogy Árpád választásának is első
ségtelen, z
edzett testi
sorban az ő katonai erényei:
ereje, kiváló vitézsége és vezéri képességei
adták meg a végleges igazolást. É hadi
erényekhez azonban — a császár tudósí¬
már ismert kormányzói
mely alatt bizonyára az
tásai szerint
bölcsesége járult,
emberek és dolgok ismeretét, lelki erő mel¬
lett mérsékletet kívánt érteni, Csupán ily
kiváló férfiú vállalkozhatott arra a nehéz
szerepre, hogy új fejedelmi hatalmának,
mely egyelőre még csak egyszerű utánzat
vagy keret is maradhatott, söt a törzs¬
= si kent
is vissza;
g
a belső, a politikai tartalmat is megadja.
Z ÁRPÁD folemeltetésére következő
A pár évtized alatt, újabb rendki¬
vezeti, az, hogy veszedelmekkel fenyegető,
súlyos földrajzi helyzetében Kelet felé a
kozárságra, délnyugat felé pedig a bizanczi
császári birodalomra támaszkodik, Sőt fel¬
tűnő, hogy a teljesen független nép, hova¬
tovább különösen a császársággal igyek¬
szik a szövetséges jó viszonyt fentartani,
E politika éle észak felé a szlávok, de
főleg a félelmes besenyők, dél felé pedig
a hatalmas bolgárság ellen irdnyul. Mily
nagyr éget, a kik
keresték: a görög császárok, — hátrahagyott
ülték ezt a
műveikből kiolvasható. Bölcs Leó egyene¬
nesen az ísteni gondviselés művének tekinti,
hogy a bolgárok ellen a turkokat szövet
ségesekül megnyerte, Igaz ugyan, hogy
alább, taktikájuk leírásánál, bizalmat nem
érdemlő, esküt, szerződést semmibe sem
vevő, álnok népnek festi, helyesebben: bé¬
lyegzi a magyart a Bölcs császár, De két¬
ségkiviil . igazságtalanul, Mert álnokságot
épen a császárok, a rendszeres, czéltudatos
erei nem vethettek sze¬
villi események: újabb h
tés és honszerzés drámái zajlanak le előt¬
tünk. S a mi ez események jelentőségét fo¬
kozza: a színtér teljesen megváltozik. Kelet¬
Európa, pusztai, harczias vagy települő, de
rokon népeivel, végkép elmarad mögöttük;
a politikailag és hadilag egységes magyar¬
ság, első-fejedelmével élén, bevonul a tele¬
pült, a római és keresztyén műveltség alap¬
jan fejlé
Európa to
de teljesen idegen Nyugat¬
ténetébe. E dicső események sok
részletét évezredes homály takarja már;
látható romjait átformálta az ide szeretni,
csodálni járó kései hagyomány, sőt itt-ott
fölverte a támadott kortársak gyűlöletének
burjánja is. Azt sem bizonyíthatjuk pon¬
tosan, hol s miféle szerepe volt ezekben
az új első-fejedelemnek, a kit folemelteté¬
sekor oly nagy dícséretre méltat a császári
író, De azért a mint az egymásra torlódó,
hézagos események zűrzavarából óvatosan
kiválogatjuk az értékes, igaz részleteket:
mindenütt találunk nagy — ha szabad a
kifejezést használnom: Árpádi gondolato¬
kat; láthatjuk az öntudatos, gyakorlott, a
czél felé már kipróbált szabályok szerint
törekvő vezető kezet.
Az első egységes gondolat, mely ettől¬
fogva az etelközi magyarság politikáját
gy
miikre azoknak a népeknek, a melyeknek
politikai amitdsa és kijátszása nékik úgy¬
szólván mindennapi kenyerük volt, A ma¬
gyarok csupán alkalmazkodó, jó tanítvá¬
nyoknak bizonyultak, ha ily viszonyok közt
a politikában ís használták azt az eszközt,
mely nekik a harczmezőn, mint taktikusok¬
nak, hosszú időn át annyi sikert juttatott
A Bizá | ég politikáj
a Keleten, bizonyára e kölcsönös álnokság
való
miatt ís, a gyakorlatban csakugyan hamar
megbukott. A megvert bolgárok a magya¬
rok testén át a besenyőkkel fogtak kezet, s
a két tűz közé szorított magyarság hely¬
zetét egy váratlan bosszú-támadással lehe¬
tetlenné tették az etelközi hazában.
De e politikának mégis meg voltak a maga
eredményei. A bolgárság túl-ereje a Duna
mentén s kétségkívül a Dunától északra —
ís meggyőngült
Ezzel szemben a magyarság ereje bebizo¬
a jövendő új hazában
nyult. Ez alapokon jó viszonya Kelet egy¬
séges nagyhatalmasságával, a gőrög csú¬
szársággal továbbra is fennállt. Konstantin
császár félszázad mulva is szövetségeseinek
nevezi Árpád akkor élő ivadékait.
De Etelkézbél távozniok kellett, s ilyfor¬
mán az egész Keleten nem volt maradé¬