Page 250 [250]
veszi Magyarország földjét. Lehet, hogy őt
ábrázolja az a fiatal férfi is, ki a vérszer¬
ződés képén a vezérek csoportjának szélén
áll. A birtokbavétel képén Árpád körülbelül
negyven éves, hatalmas termetű, de szelíd
arczú férfi, rövid körszakállal; fején vassapka
van, körülkötött kendővel, hajában gyöngy¬
dísz; ruhája hosszú, keleties kafrán, széles
kendőővvel, vállravetett köpenynyel, mellén
igen nagy, kerek, domború boglárszerű csatt;
mindkét oldalát egyenes kard verdesi, a job¬
ban látható erős görbületű, mindkettőnek
markolata handzsárszerű, vagyis nem bir
ellenzővel.
Kétségtelen, hogy Geiger volt az első,
Árpádot ábrázoló művész, a ki rajzát komoly
történeti tanulmányra alapította, Magyar¬
országnak majdnem egész középkori törté¬
netéről képeket készítvén, érthető is, hogy
nagyobb tanulmányt fordított főladatára,
S valóban a történeti és archacologiai kuta¬
tás — a mennyiben egyáltalán tud pozitív
adatokat szolgáltatni a honfoglaló magyarok.
viseletére és fegyverzetére nézve — csak
kevés javitanivalét találhat a Geiger raj¬
zain, Ebből a szempontból tehát az ő műve
egyúttal az első, melyre a komoly kritika
mértéke alkalmazható.
Árpád egyéniségére nézve Geiger az élet¬
kort jól találta el, mert a honalapító vezér:
a krónikák szerint a férfikor delén állott,
mikor fejedelemmé választották. A ebőlcs
laláskori sírleletek majdnem kívétel nélkül
meglehetősen hosszú, kevéssé görbülő, kes¬
a
keny kardokat tüntetnek fől, a penge felé
megtört vonalú,
dén álló markolaton ;
leleteket Geiger nem ismerhette még abban
rövid ellenzővel a fe
de ezeket a sír¬
az időben.
A Geiger képeivel kori
tekinthető a Kovács Mihály olajfestmény
«Arpad fejedelem fölemeltetéses,
Tárkányi Béla hagyatékából a szépművé¬
szeti múzeumba került,
mely a
s a pesti műegye¬
sület műlapjaként elterjedvén az országban,
ismertté lett és ismertté tette szerzőjét is. ~
Maszák egy, kevéssel a művész halála után
közzétett megemlékezésében azt írja, hogy
Kovács e képet 1853-ban Egerben festette.
A Geiger Árpádképe elkészülésének idejét
pontosan megállapítani nem tudom, pedig
érdekes volna eldönteni, vajjon Kovács a
bécsi művész rajzának befolyása alatt ál¬
lott-e? Mert nagy eltérések mellett vannak
erősen Geigerre emlékeztető vonások is a
magyar művész Árpád-alakjában. Ilyen a
foltiinden nagy, kerek és domború csatt,
mely a kaczagányt összefogja ; ilyen a két
kard
mely tudtommal csak e két ábrázoláson _
fordul elő. Egyébként a Kovács képe, bár
a maga idejében a honi történet hősi em¬
Kovácsnál is az egyik handzsár —
lékein csüngő hazafiság érzelmeinek meg¬
felelt, a une nyugtalan, nyers szineivel
tanácsú és ú rszágszerve:
alakjának megfelel az a nyugodt, megnyerő
méltóság, mely Árpádot itt kevésbé har¬
cziasnak tünteti föl, mint a legtöbb későbbi
ábrázolások, Arcza nem mutat jellegzetes
faji typust, mint a többi honfoglaló ma¬
gyaroké, kikbe Geiger úgy ezen, mint a
többi képeken sok oroszos, sőt mongolos
vonást ís vegyített. A hajfűrtökbe font gyén¬
győk alighanem későbbi korok adalékai.
Az elől. nyilni nem látszó, bokáig érő,
szoknyaszerű kabát, melyet ily hosszúság¬
ban Geigernél csak a vezérek viselnek,
nehezen egyeztethető össze kiválóan lóra¬
termett s úgyszólván lovon élő nép vise¬
letével, Valószínű tehát, hogy a Biborban
született Konstantin császártól leirt öltözet
nem egészen ilyen volt, Végül a kardokra
nézve ma megállapíthatjuk, hogy a honfog¬
206
és elr ival nem áll a Geigerének
művészi magaslatán. S bár sikerült neki,
a a ielet enegugy faji typus szép jelenségeit
talán 1
y
között épen Arpadja a legjelentéktelenebb
alak, a kinek ruházata tarka dísze sem kél¬
csőnözhet érdeket.
Tudtommal az 1875-ben fiatalon elhunyt"
Izsó
iklós volt az első, a ki megpróbálta
Árpád alakját a képzőművészet másik biro¬
dalma: a szobrászat számára is meghódí- _
tani. A szépművészeti múzeum őriz az Izsó "
művei között egy 21 cm. magas ferracotta- ~~
szobrocskát, mely egészen vázlatszerű keze¬
lésben mutatja Árpádot, a mint jobbjával
a félig kihúzott kard markolatát fogva,
jobbra néz és kilép. Fejét nagyon kicsiny, ©
egyszerű sisak födi, térden alul érő kön-e
töse fölött hosszú, bő subát visel; alakja