Page 236 [236]
életünk pangása és ernyedése, az egész
rendszer kiáltó ellentéte természetünkkel,
hagyományainkkal és érdekeinkkel : mindez
szinte pusztulással fenyegetett, Az ellen¬
állásnak, a red való erőnek és akaratnak
nyomai a nemzetben még alig mutatkoztak,
csak egy pár író lelkében villogtak. Talán
leghevesebben Horvát Istvánéban, ki a köl¬
tészetnek sziveket dobogtató szavával Ar¬
padot szeretné megszólaltatni a nemzeti be¬
csület érdekében, Horvát Endre végre vál¬
lalkozik ; de tíz-tizenkét évre számítja, míg
elkészülhet époszával.
Azonban nehány év mulva kiderült, hogy
nem az ő küldetése volt Árpád emlékével
idők kerekébe
kapni. Nem a pázmándi hegyeken «emel¬
nemzetének szívébe és az
kedtek új életre Árpádnak dícső tettei», a
mint Horvát István az Auróra első köteté¬
ben Árpád Pannonia hegyén czímű prózai
epikai képében lelkesen jövendölte, hanem a
Dunántulnak egy másik falujában, a tolna¬
megyei Görbőn, a hol egy fiatal jurátus
honfiúi és szerelmi bánata költői lángelmé¬
jének forrongásában nyjilatkozdst keresett
Vérésmarty Mihály volt. Már a Fehérvár
czímű ifjúkori ódájában kesereg a nemzeti
elaljasodáson, mely szólni sem mer, mikor
saz ősi véren nyert szabadság, honja felé,
az egekbe készüle s a szent királyok ár¬
nyékait aposztrofálja:
Oh héseinknek lelkei, várhat-e
Az elfajult kor tőletek új erőt?
Vagy nincs-e pillantattok is már
Veszni menő unokáitokra !
A Zalán érzelmi motivuma itt csendül
meg először szinte szenvedélyes keservvel,
gadták, hogy a magában érzett legnagyobb
erővel és a leghatalmasabb tárgygyal a
legmagasabb czélra törjön. Csokonai hosszú
tanulmánya és Horvát Endre aggodalmas¬
kodó tervezgetése nélkül látott munkához.
Olvasta Anonymust, még pedig valószínű¬
leg magyar fordításban. A hexameteres
formában, korának izlése szerint és talán
Horvát Endre Zircz-ének, Szép Janos Kons¬
y és y
Székely Sandor Székelyek Erdélyben czimit
époszdnak példájára, de meg a maga saja~
fos stilmiivészetének sugallatára is, habozás
it, Cor¬
nides Daniel dualizmusa értelmében, Horvat
nélkül állapodott meg. Mitholog:
Istvan és Horvát János dolgozatainak útmuz
tatásával szétte meg, Hadúr nevét Székely;
től. kölcsönö
vén, s a maga képzeletéből
egészítette ki. Az alpári csatáról és Zalán
futásáról Vörösmarty époszának megjelen¬
tekor már volt egy énekünk : Czuczor Ger¬
gely Augsburgi ütközetében az ösz Tiirtiil
lelkesíti vele a kalandor dalidkat; de arra,
hogy a honfoglalás mondái közül Vé
marty épen ezt választotta ki tárgyaul :
Czuczornak befolyást nem tulajdoníthatunk.
Mert 1824-ben, mikor Tűrtül éneke az
Aurórában megjelent, a Zalán futása már
körülbelül készen volt. Megírásában nem
telt el az egész esztendő s 1825. januárjában
már kibocsátotta Vörösmarty az előfizetésre
való fölhívást.
Az irodalom lelkes elragadtatással fogadta
a művet, mely ebben a korszakos eszten¬
dében meg is jelent. A meglepetés, melyet
egy ismeretlen lángelmének egész fényéberi
való hirtelen feltűnése támasztott; a varázs,
mely érzületéből és nyelvéből áradt : szinte
de Berzsenyi
reménytelen lemondással, Hogy ez az erős
érzelmi indíték Szent Lászlóról Árpádra
vezette képzeletét, része lehetett benne ba¬
rátjának, Egyed Antal bonyhádi plébános¬
nak, ki szintén a honfoglalásról tervezett
egy soha meg nem írt hőskölteményt.
Annál mohóbban látott Vörösmarty a maga
titokban érlelt tervének kiviteléhez; hevét
szította az a forrongás is, melyet az alkot¬
mányunk halálos csapásaul szánt kormány¬
rendeletek néhány megyében, így Tolnában
ís, keltettek. Ihlete, sorsa, benyomásai ra¬
5
ápráztatta a kritikát, Toldy bírálata a
korabeli irodalmi közvélemény megnyilat¬
kozdsa, Az ujságnak és gydkerességnek
minden igézetével, egy andalító és izgató
ható dikci6,
melynél nagyobb lépést költői nyelvünk a
zenének minden hatalmával
századok folyamában sohasem tett; a rész¬
letek csodálatos bája, mely a képzelet tűn¬
dérjátékaiból s az erő és gyöngédség vo¬
ődik :
kezet és jellemrajz fogyatkozásait szinte
elfeledtették, El azt, hogy a cselekvény zilált
ágainak összefüggése laza, arányaiban ön¬
a szer¬
násaiból és hangjaiból sz