Page 235 [235]
dozójaként, költőíleg tar
dagabbá, emberileg határozottabbá tenníc,
mint elődeinek, sőt utódainak. Költői lehel¬
letével eloszlatnia azt a ködöt, melybe a
honfoglaló alakjának körvonalai és belső
rajza mind maig burkolóznak, s a melyhez
a történelem többé nem férhet.
Ez a sejtelem nemcsak Csokonai tehet¬
ségének egyik uralkodó, fényes vonásánál
fogva merülhet föl bennünk, hanem a kora¬
beli irodalomnak úgyszólván általános fel¬
fogásánál fogva is. E felfogás, melyet leg¬
élesebben Kazinczy képvisel s a melyre
nézve Csokonai is megegyezik vele, a köl¬
bbá és gaz¬
tészet nemzeti
hazafias. irányzatosságában, mint általán
(re i
jelentőségét nem annyira
maga lett koltészetiinknek uralkodó moti¬
yumavé. Árpádhoz fordul nemcsak mint
kíválóan alkalmas epikus hőshöz, kinek köl¬
tői hatását nemzeti jelentősége ís támo¬
gatja, hanem mint a legalkalmasabbhoz
épen ennek a nemzeti érzésnek fölveréstteé és
, Horvát Istvánnak, a Széck
könyvtár rengeteg tudományú, fékezetlen
képzeletű és lobogó hevű custosának tűze
jelöli ki ezt a főladatot és lesz epikánk¬
nak egy évtizeden át ebben az irányban
úgy sugallójává, mint tudós támogatójává,
Barátja volt Pázmándi Horvát Endrének.
a kit a Fölkelő nemzethez jól csengő és erős
hexameterekben írt, s hatféle kiadásban
terjedt ódája az 1809-diki insurrectiónak
hírű köl
kulturális j a nyelv-fej
és terjesztés szolgálatában: a maga belső és
éberés fölemelkedésében
külső ésf
A nemzeti lélektől áthatva,
ennek mivelődési, főként eszthetikai fejlesz¬
érzi és keresi.
tésével törekszik a nemzeti erő és élet ki¬
betikai
vé avatott, míg a né¬
hány évvel utóbb készült Zirez emlékezeté¬
nek átadó és lendületes epikai folyama a
jövendő «Magyar Vergilíusánaks sejtetett.
Horvát István, tüzes ábrándjai közt, benne
látja Árpád hivatott énekesét és a pesti
fi fi FT l=azonral ke
fejtésére alapot vetni. Politikája
jellemű. Minden magyar költemény haza¬
költe¬
A versek nemzeti
fias szolgálat, minden jó magyar
mény nemzeti haladás.
értékét ez a felfogás költői becsökkel, eszthe¬
tikai Midőn Arpddban
olyan hőst ismer meg, ki egy epikai kon¬
hatásukkal méri.
czepczió belső sikerének s az egész nem¬
zetre szóló hatásának föltételeit kinálja, ki
a magyar epikának valamely hivatott szel¬
lem által költői értékben és mágszezőségjren
valé folemelésére a képzelh Ik
p
sabb : természetes elragadtatással siet LSE
hódítására, Arpad ép
buzdítja, eLegyen az Árpád átka rajtad, ha
nem használod szép poétai lelkedet, A nem¬
zeti becsület vezérelje tolladat és minden
tetteidet bb A feladat nagyságán és nehéz¬
ségén szinte megrémült téti plebános eleinte
szabadkozik ; de már világosan érzi a fél¬
hívás indítékát és czélzatát :
egy bizony
fő sarok, mely körül a munkának a szívre
dolgozó hatását forgatni lehet és kell.»
Árpádot a költői érzés és képzelet kohójá¬
ból a nemzet lelke hívja segítségeül. Mikor
a közl
«Az egésznek
az a
pontra néző
a
sikere a nemzeti szellem diadala lesz. En¬
nek a nemzeti szellemnek, az irodalmi fel¬
fogás szerint, a kor viszonyaihoz képest, a
múzsák a legt bb és legalt bb
pító ez uj f eszméje,
csak kevesek lelkében,
megalakul, hogy az egész magyar klasszikai
á legyen,
habár világosan
éposz vezérgondol
{64
bb
J
A múzsák, kik Csokonai terv¬
vázlatában Sárospatakon laknak s itt ké¬
szöntik a honfoglaló Árpádot, majd magyar
éneklésre kérnek az istentől engedelmet; a
végzet kilencz századig ellenséges írántok,
de a tizediknek
táplálói.
: kos
ők előre éneklik sa magyarok istenének
dicsőségét,
Ez a költői politika fejlődik, alakul to¬
vább a mult század első negyedében, mi¬
kor a borongó, majd háborgó nemzeti érzés
elején
194
az 1817-ben támad fel halot¬
taiból a Zrinyiász és születik Arany János,
Árpád nemcsak költői tárgy többé, hanem
hazafiúi programm, mely a költészet fényé¬
vel a sötétségben világítani és tűzével a
zord kietlenben gyújtani hívatott.
A sötétségben és kietlenben ! Mert az új
felfogást és törekvést a kézviszonyok érlel¬
ték. A múlt századnak első kényuralmát
nyögtük, melyet Ferencz császár nevével
szoktunk feta Az alot félretétele,
közszab 1!
g. y nemzeti