Stranica 212 [212]
ki. Ez pedig a mi boldogtalan herczegeink
földje, a ducatus volt, a mely egyik kró¬
nikásunk sóhaja szerint veteményes kertje
volt a magyar kirdlyok és királyfiak gyű¬
lölködésének.
Mikor a honfoglaló magyarság törzs¬
rendszeren alapuló társadalma nyugati pél¬
dára á alakult, a
gi
ből kisarjadt királyi család öröklésrendjé¬
nek is gyökeres változáson kellett atmennie.
A rázkódással járó családi zavarok oka
rendszerint az volt, hogy a királyi trón
öröklésére a királyfiakkal szemben a király¬
fiak idősebb nagybátyjai, vagy más idő¬
sebb rokonai is igényt tartottak. Ez a törek¬
vés a régi törzsrendszer hagyományaiban
gyökerezett. Mivel e hagyományok a királyi
család keretein kívül a törzsfőnökség ha¬
talmi körének jogaitól megfosztott főúri örö¬
kösöket is élénken foglalkoztatták, a párt¬
ütő herczegek ügyének mindig akadtak hat¬
hatós támaszai. A támadások és védekezé¬
sek véres lánczolata tehát nagy mértékben
befolyásolta azt a fogékonyságot, a mely¬
lyel mondakéltészetiink Attila király törté¬
nelmileg igazolt testvérgyilkosságának sötét
emlékét felkarolta. Az egykorú viszonyok¬
tól befolyásolt magyar mondaköltés ezért
látott Attila tettében olyan bűnt, melyet a
bűnös úton létrejött egyeduralom világra
szóló hadi dicsésége csak addig tudott el¬
homályosítani, a mig Attila élt; de Attila
váratlan halála után egymásra rontó fiai¬
nak bukásában és a bűnös úton egyesített
hún birodalom összeomlásában rögtön el¬
nyerte büntetését.
E mondai felfogásnak a hun hagyomá¬
nyok román és germán vá
olvasta. Ezzel kapcsolatban megtudta, hogy
Attila fiait az egyesült germán alattvalók
a gepid Ardarichchal élükön a Nedao folyó
mellett győzték le. Olvasta továbbá, hogy
a királyfiak közül Ellák elesett, a többi
pedig népe romjainak élén keletre, a Meotis
mellékére menekült, A hazai krónikás még¬
sem ezt, hanem a hazai mondák eltérő tar¬
talmát bes
élte el. Szerinte Attila arája a
balkáni braktánok királyának Mikolt nevű
leánya volt, temetdje pedig a hun vezérek
sírjairól már ismert Köve-aszó lett. Az utó¬
dok ellen lázadó germán fejedelmek össze¬
esküvését az elhunyt hun kírály bizalmasa,
Veronai Ditri
kozásban Attila germán özvegyét, Krim¬
szövi, a ki a merész vállal¬
hildet, illetőleg annak fiát, Aladárt támo¬
gatta. A hunok viszont a görög anyától
származó Csaba ki
lyfi_ mellé csoportosul¬
tak. A két álló hétig tartó .Krimhild.
zet» a hunok leveretésén s a Görögországba
menekülő Csaba futásán végződött. Attila
Pannóniában csak háromezer hun maradt
s magát a Csiglamező nevű földön ezután
már nem hunnak, hanem székölnek nevezte.
«Ezek a székölök ugyanis a hunok marad¬
ványai, kik midőn megtudták, hogy a ma¬
gyarok Pannóniába másodszor visszajöttek,
a visszatérőknek Ruthénia határszélein elé¬
jök menének s Pannóniát együtt meghódít¬
ván, abban részt nyertek, de nem a pan¬
nóniai sikon, hanem a vlackokkal együtt
a határszéli hegyek közr (Erdélyben) kap¬
tak osztdlyrészt.» A Görögországból hiába
várt Csaba keleten megházasodott s egyik
fia, Edemen népével a Pannóniába induló
nincs
nyoma. Nincs nyomuk a felfogást igazoló
emlékeknek sem. És ez azért feltűnő, mert
végeredményeiben mégis a magyar hun¬
monda szelleme fedi legtékéletesebben a hun
utódok szomorú ti
ténetének egész körét.
A soknejű Attila utolsó házasságát és
nászéjjelén történt váratlan halálát Jordanes
részletesen elbeszéli. Tőle tudjuk meg azt is,
hogy a gyönyörű arának neve Ildiko volt.
Ezt az elbeszélést, mely a hármas koporsó¬
ról és a temetésre kirendelt szolgák meg¬
öletéséről ís beszámol, a magyar hun-mon¬
dát ismertető XIII. századi krónikás szintén
173
gy másik fia, Ed
pedig keleten maradt. A monda még aztis
nyilvántartotta, hogy az újra elfoglalt új
hazában Edementől származott a Mátra¬
vidéki Abák nemzetsége.
Íme, így lettek a bekerített helyet jelentő
török nevű pannóniai csiglában talált s
nyugati határőrökké, vagyis székelyekké
megtett avarok hunokká és magyarokká.
Így lettek a szintén határőröknek rendelt
keleti kozár-kabar csatlakozók is széke¬
lyekké s az avar eredetű székelyek Dráva¬
vidéki szomszédságában ugyancsak hun¬
Mivel rész keleten
utódokká. az utóbbi