Stranica 197 [197]
Balogh Pál e helyre nézve is tévedésben
van, azt állítván, Sch
is sokat foglalkoztak s annak elbírálásánál
hogy a f
malom a római fürdönél van, illetőleg ee
Erdy a római fiirdénél ásatott volna
Mint szintén fentebb láttuk, többen a
veendő az a körül¬
meny hogyt akik századig egyházi tör¬
vények tiltották a templomok belsejébe való
temetkezést és hogy nem valószínű, hogy
a tls
mai római fiirdénél keresték Fejéregyhazat,
indult ki,
illetőleg forrásának vize onnan folyt le
Ez a hely
azonban már egészen a síkon, a Dunához
mert a római vízvezeték onnan
kémederben Attila városába.
közel fekszik. Ez a helyzet pedig ellene
mond az ősmagyar temetkezési szokásnak,
mely a dombokat kereste s másrészt e he¬
lyen egy nagyobb templomnak semmi nyo¬
ma sincs. A római fürdő melletti vendéglő
alatt le
5 régi alapfalak pedig egy puska¬
portörő malom maradványai.
Végre ellene mond e föltevésnek a hite¬
les oklevelekből megállapítható ama két¬
ségtelen körülmény is, hogy Fejéregyháza
a magas hegyek tövében ce radice mon¬
tium), de még mindig hegyen, azaz ala¬
esonyabb hegyen. elők (in. promonto¬
rio) feküdt, a síkság
A békásmegyeri és kalázi határon, egé¬
szen a Duna partján, még ma ís részben
a foldszinen látható romra nézve, melyet
dr. ánszk
mond, a föntebbi ellenvetések szintén álla¬
István Fejéi
nak. Különben is az a rom a római für¬
dőtől több kilométernyire, Ó-Buda határán
kívül, oly nagy távolságban fekszik, hogy
itten egyáltalán nem jöhet tekintetbe, s való¬
sziniileg Kaláz község régi templomának
maradványa,
S ha 1769-ben emléktáblával jelöltetett
is meg, e megjelölés szintén csak az e kér¬
désben már oly számos történelmi tévedé¬
sek egyikének vehető. Mint a hogy
ként azt Bombardiból tudjuk,
XVIII. században is fennálló egy másik rom
oldalába falazott emléktáblába volt bevésve
— mi¬
— még a
az az azóta már a mesék közé utalt monda,
hogy ez a rom lett volna egykor a Nagy
Károly császár által az avarok részére
emelt vagyis a Bonfinius által Fejéregy¬
házának mondott templom.
Anonymus adata kétséget hagy fenn az¬
iránt is, hogy Fejéregyháza közvetlenül
Árpád sírja fölé, vagy annak csak köze¬
lébe emeltetett-e. A kutatók ezzel a kérdéssel
159
korabeli idegen nemzeti¬
ségű papok meg engedték volna egy pogány
vallású fejedelem sírja főlé keresztény tem¬
plom emelését.
A hely meghatározása kérdésének nehéz¬
ségei közül végre fel kell említenünk még
azt a körülményt is, hogy Ó-Buda határának
nyugoti oldalán, a Rózsahegytől félkörben,
egészen a Békásmegyerrel határos Péter¬
hegyig elvonuló dombsor, oly laza geologiai
szerkezetű sárga és kék agyagból áll, hogy
azok folytonosan alácsuszamlanak s a ré¬
gibb kultura emlékét eltakarják. Igy kerül¬
téglagyárnál levő római
temetőnek hajdan a föld felszínén állott
szarkofágjai is négy méternyire a föld alá,
tek a Víctória
s az ugyanott levő Remetehegy ma is tartó
hatalmas földesuszamlásai napjainkban is
állandó változásban tartják e dombvidék
képét.
Mindezek után most már röviden össze¬
gezhetjük a végeredményeket.
Árpád sírja s az a mellé vagy folé épi¬
tett Fejéregyháza az ó-budai határ nyugati
részén, a Vörösvár felé elnyuló dombsor
alján, legvalószínűbben azonban a Radl¬
malom forrása fölött nyugatra fekvő, mai
6-budai köztemető környékének emelkedet¬
tebb részén feküdt.
Ennek maradványai azonban e helyen,
hol az utolsó félszázad alatt kilencz kő¬
bánya és téglagyár egész hegyeket tiinte¬
tett el a föld színéről s a hol a fold-mun¬
kák és temetkezések minden talpalatnyi fől¬
det sokszor megforgattak, a hol Ó-Buda
századokon át a területén levő régi romok
köveiből épült, ¬
nüleg föl nem találhatók.
A hazai történelmi kutatást e tekintetben
vád nem érheti, mert attól kezdve, a hogy
ma már többé valószi¬
Anonymus adata ismeretessé lett, tehát 161
év óta, mondhatni szakadatlanul folyik ez
irányban a kutatás
A tudomány művelésében egyik felemelő
kötelességünk, hogy beismerjük, ha valamit
nem tudunk, vagy valamit még el nem