Page 186 [186]
Az 1869-ben feltakart romokról Zsigmondy : cs
AD Gusztáv főmérnök alaprajzot készített, s azt Ga
1877-ben a Műemlékek Országos Bizottsá¬
vam, gának benyujfotta. Ugyan akkor tervezetet
régészeti szakbízottmány nagy buzgalmú(
elnöke: Havas Sándor 1882-ben indította
"a, meg az újabb mozgalmat, czikkeiben és
készített a Victoria-téglagyar előtt feldlli.
, "Fehéregyház és Árpád sirjay czímű röp¬
Prensa — ‘Anonymus LU-ik fejezcte, majd@a
1. Lajos király 1355. évi hatdrjaré oklevele
és Perényi Imre nádor 1510-iki parancslevele
alapján a kisezelli dombot jelélve meg annak (
helyéül.
A) tandó emlékoszlopra nézve is, melyre Fejér¬
iz egyhdz megjelölésére vonatkozó feliratot is
©) szerkesztett. A bizottság azonban korainak
tekintette a tervezet kivitelét, és tárgyalása
nélkül irattárába tétette.
Thold József Kristóf 1879-ben folyamo- ,
ort a m, kir. belügyminiszteriumhoz, hogy
Erre Salamon Ferencz. Budapest torténet- ,
az «Kell-e még keresnünk Arpad sírját ©
A) czímű hirlapi czikkében elvileg támadja meg (
Árpád sírja keresését, czinikusan kijelent¬
A All
számára, Árpád sírja kutatására némi se-\ 5 =
gély utalvanyoztassék. Kérését azonban a =
éz 73 vén, hogy: a mi tudósítás erről fönmaradt,
miniszterium nem tartotta teljesíthetőnek.
» Ez előzmények alapján, nevezetesen Érdy( (igs jet még hagyománynak, vagy nemzeti mon¬
és Rupp nyomán, a Schwanfelder-malom- " danak sem lehet elfogadnunk. Nem egyéb
az egy együgyű régi író ferditésénél, Ez
— pedig az Anonymus Belae regis notarius,
nál, illetőleg ennek ekkor mar Arpad-forré
sának nevezett medenczéje körül 1880-ban
- ismét megindult a kutatás. Junius 2-án és 5271 Jki annyi vizet zavart már történelmünkben
3-án ásattak ottan Henszlmann Imre, Torma s Buda történetében is.
Károli Thaly Kálmán,
Luppa Péter,
Torma Károly ellenben a római vizveze¬
Ba utolsó pillérének, az úgynevezett srl
lapis» helyfekvésének meghatározása után,
jbo! erent az Erdy
által már ÉP ge napvilágra hozott kis ,
kápolna alapfalait.
Budapest székesfőváros 1882. február hi
§-án és 9-én tartott közgyűlése, báró Kaas
.a melynek a határjáró oklevélben fontos
szerepe van, — Havas Sándor véleményé¬
2 hez csatlakozott,
Ugyanez évben Tholt Titusz ügyvéd, szin¬
tén I. Lajos király határjáró oklevele alap¬
Ss Ivor indítványára utasította régészeti szak:
JO bizotmányáb hogy ezentúl ne csupán a(
római régiségek föltárását tűzze ki czéljául,
o ate a Rádl-malomtól nyugatnak eső szőlő¬
" kertekben eszközölt ipróbaásatást | hol Henszl¬
hanem figyelemmel levén hazánk tő
< régíségeire is, különösen a honal
ó sírját "
és illetve Fejéregyház romjait is igyekezzék 6
, föltalálni, Ez a hazafias határozat újabb aa, logiai Enfesttoben kiadott czikkében, Tholt
Titusz tehát Fejéregyhdza helyéül ezt a
féregyi gy
) helyet jelölte meg. Tholt atyja: Thold József
Kristóf már 1882-ben a Budapesti Hirla
Pp Pp
9 83. számában s 1883-ban «Fehéregyhdz és
A meghatározása is napi kérdéssé fin, A ha- «(AU SZÉ sírjan czim alatt kiadott röpiratában / AL HO
k k a?
“zafias érzések mind több t ;
laikust vittek bele a kutatásba, a int
"működése nyomán az utolsó negyedszdzad =>
J) alatt önálló művekben és hirlapi czikkek
egész irodalom keletkezett. Ez az irodalmi
samozgalom azonban a tárgyra vonatkozólag ¢
boon kevés uj adatot hozott felszinre; ellen¬
"lendületet adott az ügynek.
A közvélemény mind hangosabban kö¬
vetelte, hogy a honalapító emléke megőrö¬
ee
ae
kittessék, s ezzel kapcsolatban annak hely- 54
jéregyk a határjáró ok¬
levelet véve alapul — Rómer után másod¬
ízben a Victoria-téglagydr közelébe helyezi.
KD u kkor alapos történelmi készültség- G
gel Némethy Lajos is hozzdszdlott a kér¬
a déshez és Tholdtéknak adott igazat.
Az 1884. év tavaszán állott a kutatók [/
ben egyesek felfedeztek már rég ismert ro- sorába dr. Wekerle László. kezében ismét
mokat, száz év előtt már kiadott oklevele- a Nagy Lajos-féle határjáró-levéllel, mei a
4 sőt újra felfedezték a bécsi udvari levél- később a II. Lajos kirdly 1524. évi határ¬
árban Anonymus Gestdit is. C11) Digazító-oklevelével. És arra az eredményre