Stranica 178 [178]
szolgáltató Sárvíz völgye, baloldalt terül¬
tek el a halászatra, vízimadár-vadászatra
annyira kedvező velenczei és szerecseni
fertők, nem messzire pedig nagy vadakra
a Vértes erdeje, Ellenség itt őt észrevétle¬
nül meg nem támadhatta, mert e hegyről
vitézei egyszerre áttekinthették a Mór, Vesz¬
prém, Somogyvár, Tolna, Buda és Eszter¬
gom felé vezető utakat és így megelőzhet¬
ték a támadókat.
Pompásan egyezik e történeti és hely¬
adatokkal hogy
Szent-István mindjárt uralkodása kezdetén
Ősi, Kér (most Sár-Szent-Mihály) és Bor¬
gönd falvakat ajándékozza a veszprémi
egyháznak, (Hazai Okm. VI. 1.) E falvak —
mint a térképre vetett pillantás mutatja —
rajzi az a körülmény,
a novaji hegygyel szemben csaknem egy¬
más mellett állanak, Egyéb jószágokat is
ad Szent-István a p
E jelek dsszetaldlkozdsa nem lehet a vé¬
letlen műve, hanem annak halvány nyoma,
hogy valaha Árpád az egész Sárviz vől¬
gyét. mellékvizeivel együtt a maga nemzet¬
ségének tartotta fenn: és így ez volt az ő
jól megérdemelt jutalma a honfoglalásért.
Nem dönti meg ez állítást, hanem inkább
erősíti
az a körülmény, hogy később a
XII—XIV. századokban a Sárvíz völgyé¬
ben sok (legalább is 18) besenyő falu kelet¬
kezett, sőt egész besenyő kerületek állottak
itt fenn, ki . Szent¬
ön ispánnal az él
Istvan életiratébél tudjuk, hogy mar az 6
idejében költöztek be egyes besenyő csalá¬
dok hazánkba, mert országuk sok részre
szakadt és folytonos belviszályok dúltak
benne, Szent-László korában pedig azok¬
nak, akik nem akartak a kúnokkal egye¬
sili, menekülniők kellett, még pedíg nagy
de azok mind egymástól szétszórtan, egye¬
dül állanak, mint olyanok, a melyek ő rá,
mint kirdlyra szállottak. A Sárvíz völgyén
ellenben azért adhatott három, egymáshoz
oly közel eső birtokot, mert itt, mint csa¬
ládi dalomb
Nincs kétség abban sem, hogy Székes¬
szabadon vál, h
fejérvárt azért választotta temető-helyének
s azért ékesítette oly nagyszerű egyházzal,
mert e vár az ő családi jószágainak közép¬
pontja volt.
Ha tovább haladunk e Sárvíz völgyén,
ott, a hol a Sárvízet alkotó egyik patak a
kibújik, talaljuk Vesz¬
Séd, a Bakonyból
é te Jutast. Veszprémrél bizo¬
nyos, hogy mar 998 táján a fejedelmi csa¬
ládnak nyári lakása volt, és így a mellette
cső Jutas helynév nem véletlenül került oda,
ott ta¬
hanem Árpád egyik fia: Jutas
nyát, és így a helység az ő nevét örökíté meg.
Ha pedig lefelé megyünk a Sárvíz völ¬
ete Peete gH, couse nem
EZEL Tolnáról délre, viszont a régi
Nagy-Ség, vagyis Nagydomb aljában, ott
Szekszárd, Szent-Istvdn oda¬
adott ugyan egy udvarházat a pécsváradi
monostornak, de nyilván megmondá, hogy
a többit utódainak tartja fenn, s a hol —
mint tudjuk — J, Béla magának csakugyan
temetkező monostort építtetett
143
Ha már most a királyok
ezeket befogadták, mások sérelme nélkül
csakis a maguk uradalmain adhattak nékik
e csoportos megtelepüléshez helyet, Arra
gondolni sem lehet, hogy a Sárvíz völgye
a XI—XIII. századokban oly lakatlan lett
volna, mint a Duna-Tisza közének homok¬
buczkái, vagy Karczag mocsaras vidéke,
a hová a XIII. században a kunokat fele¬
pítették. Nem azért telepítettek tehát ide
besenyőket királyaink, mert be akarták
népesíteni e völgyet, hanem mert ítt, mint
saját jószágaikon, szabadon rendelkeztek.
Nyilvánvaló ez abból ís, hogy a besenyő
falvak nevei (Szent-Ágota, Gerény, Őrs,
Bacs, Alap, Rekesztő stb.) magyar és nem
besenyő eredetűek, Magyarok alapították
tehát e helységeket és csak utóbb a király
parancsára vonultak onnan másfelé, hogy
a besenyőknek helyet adjanak.
A Sárvíz völgyén kívül birtokos volt az
Árpád-család Tolnamegye nyugati részén
ís. Ennek megértésére azonban tudnunk
kell, hogy a régi Tolna magában foglalta
a mai Somogy megyének Berki, Igal és
Török-Koppány körül elterülő részét is.
Mind az egykorú tudósításokból, mind
1 tudjuk, hogy
Kalman király testvérét: Almost, megfosz¬
JI. Bélának alapité-levelé
totta herczegségétől. Álmos Dömösön vonta
meg magát, és ott jeles prépostságot alapi¬
tott. (1108.) Mint birtokát vesztett fejede¬