Stranica 177 [177]
innen e Kőkút alsó tájékára, majd a nagy
országút mellett eső szántóföld mellé vo¬
nult. E helyütt felhágott egy kis hegyre,
de csakhamar leszállt onnan egy vizes
völgybe. Ezután három határdomb válasz¬
totta el Pákozd (Pakazth) földéről. Innen
délfelé vonult a határ jókora távolságra,
mert nyolcz határdomb választotta el a
szomszédos Pákozdtól, A dél felé vonuló
határvonal végre (Dinnyés-) Méd (most
csupán Dinnyés) község határába ütközött.
Jit két határdomb választotta el Méd-től
és mindjárt egyúttal Felsé-Bérgond (Fel¬
bergen) földétől is, Innen a határ nyugatra
fordult, érintett egy Bércz nevű hegyet és
visszatért arra a pontra, a hol Ujfalu fol¬
dével érintkezett, (Orsz. Levélt. DI. 641.)
Más irányban sorolja fel a Noe község¬
gel szomszédos helységeket egy 1502-iki
oklevél. E szerint Bérgénd, Dinnyésméd,
Pákozd, Csala és Székesfejérvár voltak
vele határosak. (Országos Levéltár, DI.
22549.) Ez tehár először a déli határo¬
kat jelölte meg és úgy haladt a keleti,
majd az északi határokra, ellenben az
1298-iki az északi határok felsorolásával
kezdette, Továbbá Battyánfölde helyett Csa¬
lát említi egyik szomszédul, mert időköz¬
ben, kér század alatt Battyánfölde meg¬
változtatta nevét, már csak a másik nagy
község: a Sárviz jobb partján eső Szabad¬
Battyán kedvéért ís, Az eredmény azon¬
ban ugyanaz, Mind az 1298-iki, mind az
1502-iki határjárás szerint Noe Székes¬
Pákozd
fejérvár és között,
északra esett.
Börgöndtől
Azon nem kell megütköznünk, hogy a jel¬
zett területen ma Noe-ről semmit sem fu¬
dunk, mert helyén ma jórészt a kisfaludi
puszta vagy major terül el. 1701-ben azon¬
ban még a szomszédok nagyon jól tudták
és vallják, hogy Kisfalu vagy Kisfalud
régi neve: Novaj vala. Az 1702-iki hiva¬
talos összeírás is nyilván mondja: Novaj
vagy Kisfalud, (Károly János, Fejérmegye
tört, III. 8. IV. 548—49.) E Novaj pedig
semmi más, mint a régi Noe új, magyaro¬
sabb alakja, Mert valamint Torvajt haj¬
dan Torvé-nek (Csánki, II. 652.), Pocsajt
Poche-nek (Anj, okm, V. 502.), Muzsajt,
Muse-nak Musee-nak (Csánki, i. m. III. 621.)
írták, épen úgy például az abaujmegyei
Novajnak régi neve színtén Noe s csak kéz
sőbb, az illeszkedés törvénye szerint ala¬
kult neve: Novaj-ra. (Csánki, i. m. J. 214
V. ő, ugyanott az Igazításokat ís.) Sőt nem
kell más megyékbe mennünk példáért; maga
az a jeles 1436-iki okirat, a mely Noe
1298-iki határjárását átírja, egy 1402-iki
oklevelet kívonatolván, az előbb Noe-nak
írt helységet <Novay»-nak írja, (Országos
Lt. DI. 641.)
A mai Kisfalud tehát a hajdani Novaj és
még régebbi Noe területét foglalta el. De
csak részben. E pusztán ma is megvan az
1298-iki határjáráskor említett vízesvőlgy,
de ott kevés van az elősorolt hegyekből. Ha
azonban e Novaj (Noe) helység történetét
vizsgáljuk, megmagyarázva látjuk azt ís,
hová lettek a novaji hegyek.
Már 1298-ban arról tudósítanak benniin¬
ket Novaj egy részének birtokosai, hogy
Novaj három részből állott. Egy része volt
a királyé, másik a kirdlynéé és egy része
a kis nemeseké. E birtokosok azután a
maguk földeit el is különíttették egymástól,
Az ekként három darabra szakadt helység
egyikét 1273-ban Erzsébet királyné a székes¬
fejérvári polgároknak ajándékozta, azok¬
nak a károknak pótlása fejében, a melye¬
ket fiának, JV. Lászlónak koronázása al¬
kalmával Itek. Később is
lan zálogba vették a fejérvári polgárok
Novaj egyes részeit, (Orsz. Lit. DI. 641.)
Nagyon természetes, hogy Fejérvár aztán
az így megszerzett részeket a maga terii¬
letéhez csatolta. Ennélfogva a régi Novaj
egy részét Fejérvár határában kell keres¬
niink. S ha ítt keressük, mindjárt off van
a Fejérvár és Kisfalud között eső Csúcs¬
hegy. rajta Szent-Dónát kápolnájával.
Ez tehát az a Fejérvár közelébe eső no¬
vaji (noe-i) hegy, a melyen a XIII. század
történetír
ának tudósítása szerint Arpad
tábort ütött és azt szállásául elfoglalta,
S valóban, ha felmegyünk e hegyen levő
Szent-Dénat-kapolnahoe és kövültelintuni
a vidéken, egyszerre belátjuk, hogy jószág¬
ere hala 1 1 fog¬
lalkozó fejedelmi családnak alkalmasabb
szállás, mint a novaji, alig található! Előtte"
ott volt a gazdag rétű és télen is legelőt