Oldal 101 [101]
ny¬
zat jogaihoz. A negyedik nagyhatalom, a
kordovai emirség, a mohammedánok egyházi
és világi törvényeit a Koránban kereste és
semmit sem törődött a nép akaratával. Az
ötös
Német- vagy Keleti Frankország.
szintén Nagy Károly kormány-rendszerének
is: lehet-e zárkozottsággal vádolni a közép¬
kort?
Az Európa közepén a kilenczedik század
második felében történt összes államalaku¬
ül csak Magyarországé az igazán
új és eredeti: a többi csupán átalakulás, még
pedig helyváltoztatás nélkül. Magyarorfjág
lások
s
pár éve alatt még nem is gondolhatott újabb
rendszerre, A hatodik helyre Magyarország
került.
Kisebb volt hazánknál Norvégország,
Svédország, sét — csupán európai birtokait
tekintve — a hatalmas Görög-császárság
is. Olasz- és Angolország pedig, melyek¬
nek európai terjedelme most megközelíti
hazánkét, ennek akkor kétötödét sem tette.
A IX. században délről az arabok, közé¬
piitt a magyarok, északról a normánok
mozgolódásai teremtettek új helyzetet. De
különbség van ebben a mozgalomban, Az
araboknál megkezdődött a részekre való
bomlás és Európára csak Afrikán keresz¬
fil tudtak hatni, Erősen hatottak rá s a
Földközi-tenger partvidéke nagyobb részé¬
nek saját jellegöket adták. Úgy, mint a
normánok az Északi- s a Keleti-tenger
Csakhogy Skandináviában és
Jütlandban alapított országaik s oczeáni
partjának.
szigeteik, amerikai gyarmataik úgyszólván
kiestek a népáradatok útjából. Európa belse¬
jében alapított államaik a műveltség s poli¬
tikai élet tényezői lettek, de elveszett ben¬
nök maguknak az országalapítóknak egyé¬
nisége, nemzeti jellege. Mint az arabok, ők
is Európán kívül keresték hatalmuk súly¬
pontját.
Ez az Európán kívül való helyezkedés
öknél, kiket főképen a
bolgárok kényszerítettek rá, hogy állam¬
életők föltételeit inkább Ázsiában keressék;
sőt mutatkozik a kozároknál is, a kik nem
mutatkozik a
bírtak szakítani ázsiai hagyomanyaikkal.
Ha rajtuk áll, belső tengerré teszik a Kaspi¬
tavat, Mintha végzete volna a Szármáta¬
síkságnak és a Balkánnak, hogy államai
egyszerre két földrészhez tartozzanak! De
ha Árpád korának legalább négy olyan
állama van, mely az óvilág többi részére
is kiterjed, sőt keresi ezt az érintkezést egy
még ösmeretlen új földrészszel, Amerikával
másik fontos következése,
hogy ismét egybe kapcsolta a turániakat,
kiknek a mai Magyarország banodáig csak
egyes (avar, bolgár) országocskáik voltak.
Mostantól fogva az északi szélesség 43— 58.
s a keleti hosszúság 15—60. foka közt Euró¬
pában, — a besenyőkön és úzokon at
tömegben
egymás mellé a turániak három hatalmas
birodalma: Magyar-, Kozár- és Bolgár¬
ország. Árpád korában tehát Európának
az árja és sémi hatáson kívül a turánival
is számolnia kellett.
URÓPA MŰVELTSÉGE, Alkot¬
mány tekintetében Európa turáni
népeinek a kozdrok adtak példát;
őket követte Árpád. Az ő korában élt Bölcs
Lcó görög császár, a ki a Bazilika átdolgo¬
zott hatvan könyvét tette Justinianus codexe
helyett birodalma törvénykönyvévé s vele
zsarnoksággá fokozta az önkényuralmat.
Rollo, Normandia törvényhozója, már be¬
látta, hogy személyes erejét nem teheti az
állam alapjává. Alfréd angol király a héza¬
gos, darabos Aelfrédas démesban egységes
igazságszolgáltatásra törekedett. Ulfliot csak
valamivel később (924.) lépett föl mint Izland
törvényhozója, De melyik európai nemzet
dicsekedhetik vele, hogy már föllépése első
rof-nak: k ne¬
vezzék, mint Bölcs Leó császár nevezte a
magyart?
Katonaság tekintetét dig tör¬
a
zsekben, mint legnagyobb taktikai egységek¬
ben szervezve jött be. Szervezete és taktikája
ki
mőségéről ugyancsak Leó császár bőven
EST : «may
pedíg arab írók más
lettek Európa tanít.
turáni népek lovasságát is magasztalják.
A kozárok első törzse 10,000 lovast és