Page 89 [89]
gál arra nézve, hogy az Árpádok, kivált
a XI. században, miért tekintették Bihart a
aie osztdlyrészének, majdnem külön
Bihar felé két kozar-telep
dt lehet elképzelni. Az egyiket az avarok
mikor, ösme¬
retlen körülmények közt, kozár-töredék jelent
hanem az elmagyarosodás is, a minek talán
klasszikus példája a gécseji nyelvjárás,
Általában véve, ha igaz is, hogy a be¬
vándorló magyarokhoz csupán a kabarok ©
kétségtelen, hogy az el¬
foglalt hazában, bár küzdelmek árán, más
kötötték sorsukat:
testvérnépek: az avarok, bolgárok, kozárok
meg az avarok segítségére s
roncsaiból kozár hegemonia alatt tartotta
fenn ezt a részt. Később, mikor a magya¬
rok Lebédiából kimozdultak,
stantin szerint, kozár nemzetbeli kabar tör¬
szintén Kon¬
zsek csatlakoztak hozzájuk, a kik a <kozdrok
nyelvére tanították meg a turkokat és maig
is ugyanazt a (kozár) nyelvet használják,
de használják a turkok másik nyelvét is.»
alatt maradt, de «<ésszeolvadva laktak a
kabarok a turkokkal (magyarokkal) a bese¬
nyők országában. » Ujabban azt hiszik, hogy
a székelyek voltaképen kabar-kozárok. Annál
feltűnőbb, hogy a Névtelen szerint ezek a
székelyek keménykedtek volna legjobban
Névtelennek Kozárországa területén a kozá¬
rokra, kabarokra, székelyekre emlékeztető
helynevek vannak, valamint sokat sejtető
személynevek is; mint pl. 1229-ből «Petrus
Kaba de Kozar, 5A kozár-kabarok nevének
eltünését Sebestyén Gyula azzal magyarázza
meg, hogy nevőket a foglalkozást jelentő
székely név helyettesítette,
ban, és 826-ban Einhard a friuli és keleti
örgrófság el
«az avar határ 6reinek.» (Avarici limitis
custodes.) 843-ban a verduni osztozdsndl
Német Lajosnak jutott Noricum, Alamannia,
Thoringia, Austrasia, s a hunok és avarok
országa. A IX. század végéig a Dunántúlt
még gyakran nevezik Hunniának és Ava¬
riának, az avarok földjének. Nem vesztek
el olyan nagyon gyorsan, mint általában
hiszik. Konstantin császár szerint az ő
korában (950.) a horvátországi avarokat még
határozottan föl lehetett ösmerni. A hon¬
óit nem ok nélkül nevezi
avar törzseket
szerint «elvesztek, mint az obrik (avarok),
annak oka nemcsak az elfllávosodás volt
(a mi javában tartott a bolgároknál is),
is k, sőt beléjék olvadtak. §
A szlávok a mai Magyarország minden / ő
részében elterjedtek s a határszélek felé két |
önálló országot alkottak: Nagy-Morvaorszá¬
got és Horvátországot.
Nagy-Morvaország az avarok birodal¬
mának felbomlása után s felében annak
területén alakult. A moravák 803— 870 közt gs
a frankoknak hódoltak s fobbadén meg- (
kereptelkedtck, Még nevőket is csak 822-ben (5 ft
említik először. 830-ban Mojmir az összes |)?
morvákat (északi szlovéneket) uralma alatt
egyesítette, s Nyitra vidékéről a Dunántúlra
kergette az engedetlen Privinát, a ki azután
840 táján Alsó-Pannonia egy részét hű- ús
bérül s 848-ban herezegségiil kapta Német
Lajos császártól. Egyébiránt a kérdés azon (
fordul meg, hol feküdt Mosaburg és me- /
gyéje, melynek alapítását 850 táján Privi¬
nának tulajdonítják, Némelyek szerint a
Balaton körül, mások szerint Karinthiában
és Stájerországban. Mindenesetre az Ost- a
mark és Friul közt, mert a frank védelem 6.
még Nagy Karoly idejében sem ért el a mai , 9 4
Tolna és Baranya vidékéig, s így csak a4
Rába volt a határa. Ilykép nagyon kérdéses,
hogy Privina, majd (861-ben történt halála 5
után) Koczel lav hűbére a Dunántúl meny¬
nyíre terjedt. 855-ben Rasztiszláv a morva- "
menti flovéneket is felszabadította a fran¬
kok uralma alól, s a nyitrai herezegség kor¬
mányát, úgy látszik, unokadcsesére: Szva¬
toplukra (Zventibold, Szfendoplokosz) bízta.
a als
hódolt a. frankoknal
BERG ST lav 7 k
után Moneom hiibéres fejedelmévé s
874-ben a forchheimi egyezségben majd- B
nem önálló uralkodóvá tették.
Csehország, hazánknak az Ipolyig terjed
része, nagyjából Szilézia és nyugati Galiczia,
sőt (pl. Freeman. Bury angol történelmi at¬
lasza szerint) hazánknak a Duna és Száva
közti része is Nagy-Morvaországhoz került. 4
Ez utóbbi területnek frank herczege Arnulf