Stranica 32 [32]
Igy a magyar szó kezdő f hangjának a
rokon nyelvekben p felel meg, pl. fél ~ vog,
pél, cser, pél | fősf. pé; — mélyhangú sza¬
pl. hal~md, kal,
ser, kol, vog. osztj.
ny-nek a rokonság egyik
részében ny, másik részében n felel meg, pl.
nyil ~ vor. nyil, Ip. nyill, vog. nyel, de
md. nál, f. nuoli; — a szó belsejében és
végén levő m-nek részint m, részint Im felel
ém, vog, szem, de:
2 — a szó belsejé¬
ben és végén levő z-nek t,
d, pl. száz ~
), md,
a szó hideapdian Ga végén Tw az
szát, f. szátá (vő. m.
d, b-nek ng és nk, nd és nt, mb és mp, pl.
mög ~ cser, méi (vissza) | jég ~ oszt.
jénk | ad S f. ándá-, ántá- (vő. m. ada¬
kozik), vénebb ~ f. (az egyik nyelvjárásban)
eb ~ osztj. émp | a szó belsejében
és végén levő v-nek
pl. név ~ osztj. ném | nyelv ~ vog. nyelm
szív ~ vog, szím
bizonyos esetekben m,
Mármost térjünk át a nyelvrokonság bizo¬
nyitékaira, Kezdjük az alaktani egyezé:
kel és lássunk egynéhányat a szembetiinok
közül.
A magyar kel és kelt-nek a vogulban kél¬
és kélt-, az osztjákban kil- és kilt- felel meg,
A nyelvemlékekben előforduló megfélemik
felelője, a melyet hárrahúzott nyelv¬
9 és ő közötti
hang |w = a két ajakkal képzett
y-féle hang, a mely az u-hoz hason¬
a német ach és ich szó¬
=a ch-nak megfelelő
ch : g)| a hidny¬
A ~ a megfelelés jele; a szó végén
álló vonáska (-) azt felöli, hogy az
illető alak a ragozott alakokból ki¬
következtetett tő; a csillag azt jelenti,
hogy az az alak, a mely előtt áll,
sem a mai nyelvben, sem a régi iro¬
dalomban nem fordul elő, hanem
csak fölteszszük, hogy megvolt vala¬
mikor,
Rövidítések: m, = magyar; f. =
finn; md. = mordvin; Ip. = lapp; a
többi nem szorul magyarázatra,
«megijed> megfelelője a vog, pilm- «meg¬
ijednis, amelynek az alapszava pil-~m, fél,
A megfélemlik
pészéml- soldódnis, amelynek az alapszava
gével azonos ké
a vog.
slik igénk alapszavával azo¬
Hapik «megall» ige képzője
a cselekvés hirtelenségét jelöli, s ugyanazt
jelöli a -p avog. mi
(hoi
(mesz-) a mi mezítelen szavunk Xmez- gyé¬
p- <hiriclen fololteni>
ruhár) igében is; az alapszavénak
kerében találjuk a megfelelőjét A mi kezel
szavunknak alaki megfelelője osztjákul:
(jelentése: «fog, fart»).
Az él igéből lett az eleven, éppúgy a finn
k,
altat) ige származéka az álom, s snek íz¬
€le- sélniv-ből Eleve (élő). Az *al- (alsz
ről-ízre megfelel az os
ólém szó, Lepni a vogulban lép-, s ennek
szavunk
lépil efődél. származéka a m
Ahogy mi mondju
varrni, olyanformán mondják a votjákok is:
massa. ni, kérni,
minni, kurni, vurini, s a ziirjénck: munni,
vurni, sőt a menned, kérned, varr¬
B B]
nod alakoknak is megvan a megfelelőjük
az utóbbi nyelvben: munnid, kornid, vurnid.
Harmadik, negyedik, hatodik a vogulban
chirmit, nyili
nyelvjárásban
éres az egyik finn
Aang hoyle 7) megfelelője
ru «szarvas, cornutus», Tavi az
osztjákban igyzhangzik: towi, és téli vogul
nyelven: téli, Nételen, esztelen a vogulban
nétal, isztel, s a vakot s: 1-nak azaz
szemtelen (— szem nélküli)-nek nevezik.
A véresebb középfoknak a lappban vár¬
kövei- többesszámi alakok mássai a finn
Ny Ribs nyelve és lovam,
ban nyelmém, nyelme és him,
ácsám teljesen az, a mi a magyar atyám
n így mondja:
tolgám, s a
tolgámok, tolgámuk «follunk» szó személy¬
A szemed-et a votják és a z
szjinmid, Tollam mordvinul: