OCR Output

tárban őrzőtt plut. LV. cod. 4., és az ugyan¬
csak X. századi, a bécsi cs, és kir, udv,
könyvtárban őrzött phil, gr. 275. jelzésű
codex. Hasonmásaink ez utóbbiból valók.
Sokkal magasabb fellemű író, s a ma¬
gyarokat még Leó Taktikájánál is értéke¬
sebb kútfővel ajándékozta meg Leó fia:
született Konstantin. (912—

959.) A balsorsú császárt nem a szerencse

kegye, hanem mostoha körülményei szori¬
tották a tudományos pályára. Már szeren¬
csétlen viszonyok közt született, Gyönge
atyja, a ki kérlelhetetlen szigorral tiltotta
a harmadik házasságot, önmagát nem suj¬
totta a törvény tilalmával, Konstantin a
császár ágyasának: a szép Zoénak volt fia,
a kit Leó a fiú születése után negyedik
nejeként vezetett oltárhoz. Az eset nyomán
s a féke¬
vesztett küzdelem kárát a gyermek vallotta.

súlyos egyházi szakadás járt,

Még törvényes utódnak sem ismerték el
nagybátyja, a

zord és mogorva Alexandros elűzte a gyer¬

Apja halála után gyámja:

mek anyját és mindeni: a ki a negyedik
mel¬

negyvenéves korában, az apjától örökölt
hatalomba,

Negyven év keservei, mellőzése és meg¬
aláztatásai császár felett sem vonulnak el
nyomtalanul, Konstantin is meg volt törve;
habozó, gyanakvó és kapkodó fejedelem
lett. Az a ter
magát: az irodalom s a tudomány volt
Ezekben lelte vigaftaldsat a megaláztatás
keserves éveiben; ezekhez hű maradt akkor
is, midőn jobb napok derültek reá. A kor¬
mányzás minden ágára kiterjedő utasítást
akart hagyni fiára, a későbbi II, Romanosra
mak: atyjának

let, a melyen legjobban érezte

és emléket állítani dinaszti
Leónak és nagyatyjának Basiliosnak.
Egész sereg ma ismert és ismeretlen író
dolgozott körülötte, az ő megbízásából, De
maga a császár sem volt tétlen s titkárai

és íródeákjai segítségével több nevezetes
Atyja törvénygyűjtemé¬
nyét kiegészítette; a taktikák sorát újabb

művet ís alkotott.

művel gazdagította; a történelmi, mezőgaz¬
dasági és orvosi fudomany eredményeit
nagy encyclopaedidkban gyűjtette össze,
Theopk nga

házasság és Konstanti
lett síkra mert szallani. Majd mág nagyobb
felmek i

váltották fel ybatyj
gyamsagat. Dukas Konstantin tett kisérle¬

rideg
tet, hogy trónját megdéntse. Forradalma
ugyan balu! ütött ki, de nemsokára újabb
Most Phokas Leó
vágyott a trónra, Zoé, a ki akkor fia ügyét

vészfelhők tornyosultak.

vitte, nem talált más kibuvót, mint hogy a
Phokasok nagy
származású örmény hadvezért:

ellenségét, az alacsony
Lekapenos
Alatta érte

azután Konstantin legszomorúbb éveit. El

Romanost hívta segítségül.
kellett vennie Romanos leányát, s Romanos
a basileopator, caesar s végre a básileus
czímét is felvette; társuralkodónak tolta fel
magát, majd maga ragadta kezébe az ural¬
mat s Konstantint, a ki kénytelen volt

bitorló védőjét önkezével k ázni, a

ját folytatta. Megírta
JEG ÜTJágeT Basiliosnak életrajzát, a bi¬
udvar czereménidit, a birodalom
katonai és közigazgatási kormányzati rend¬

zánczi

jét, A történeti munkákban ugyan nem el¬
fogulatlan, sőt családja dicsőítését, nagy¬
atyja merényletének igazolását tűzte ki a
saját és munkatársai feladatául; a mi azon¬
ban nem a makedón dinasztia tagjainak
személyes történetére vonatkozik, ott elfo¬
gultsága is megszűnik.

Az a mű, a mely a magyarokról is oly
fontos tudósításokat tartalmaz, a De ad¬
ministrando imperio» e tekintetben külön¬
ben sem kelti fel a gyanút, A mű czélja
közérdekű, akárcsak a taktikáké, A szom¬
szerve¬

szédos népeket írja le: hazájukat,

zetiiket, szokásaikat s a mit történetükről

palota melléképületeibe szorította, Konstantin
híveit megint száműzték és Romanos ural¬
kodótársakul fogadta három fiát, Maga
Konstantin ötödik helyre szorúlt, felügyelet
alatt dllotts a Lekapenosokkal szemben nem
is remélhette, hogy hatalomra henüljéns
Romanos fiainak gyermeki hdlatl

és ad, hogy lehet
őket egymás ellen felhasználni, A magya¬
rokról is elmondja vándorlásaikat, a kozár
és kabar összeköttetéseket, a kabarok csat¬
lakozását, a fejedelemválasztást, szerepii¬
ket a bolgár háborúban, új hazájuk elfog¬
lalását, Tudósít a főméltóságokról, Árpád

felkelésük apjok ellen juttatta csak vissza,

járól, a magyarok nyelvéről, a fö.

zsekről s a besenyő ellenségeskedésekről.