Stranica 22 [22]
társa. A szomszédos országok viszonyai őt
szemben gyakorta a lenézett barbár népek
is a perzsa hármas p
jából: a hódítás,
szempontjából érdekelték. De mint a leg¬
térítés és kereskedelem
több arab író, ő sem személyesen ismerkedett
Mokaddeszi
tudósítása szerint a tudós Dsaiháni az uta¬
meg ezekkel a viszonyokkal.
zókat kérdezte ki a látottakról s ez alapon
Söt arról is
van tudomásunk, hogy egyes utazókat ő
szerkesztette elveszett művét,
maga indított útnak.
Ha a magyarok leírása csakugyan Dsai¬
háni munkájából származik, ez Ibn Rosz¬
teh és Gardézi tudósításainak hitelét szer¬
fölött emeli. Dsaiháni oly fontos közérdekű
szempontból szerkesztette művét, a későbbi
írók pedig annyi elismeréssel adóznak neki,
hogy fel kell tennünk, hogy legjobb tudása
szerint írta értesitéseit. De bármint legyen
is, nagyobb eltérés a két író közt csak a
lakóhely leírásában van, a hol Gardézi za¬
varos, Adataikat különben több pontban a
gőrög írók is megerősítik, a mi már magá¬
ban véve is elegendő arra, hogy hitelt
adjunk nekik, s a vándorlás korának első¬
rendű kútfői közé soroljuk őket
a mely Ibn
is megvan, az
Ugyanannak a leírásnak,
Rosztehnél és Gardézinál
1094-ben elhalt spanyolországi El-Bekri is
av
fentartotta néhány sornyi, de s;
sága miatt jelentéktelen kivonatdt. Művé¬
nek feljes kézirata a konstantindpolyi Osz¬
man-mecset könyvtárában van meg, egy
töredékét pedig a párisi nemzeti könyvtár
örzi.
MÁSIK MŰVELT szomszéd, a
inek kereskeddivel a magyarok
már a lebédiai, majd az etelközi
azaban is békésen érintkeztek, s a kit hadse¬
regükkel is felkerestek, arumi birodalom, a
bizánczi csá:
árság. Hanyatló hatalma a
népvándorlás erős harczos népeivel, kü
nösen a bolgárokkal és szaraczénokkal
Belső
bajai pedig a külsőknél is súlyosabbak.
A gyorsan váltakozó, bitorléktél, palota¬
forradalmaktól és pártoskodó udvaronczok¬
tól bénitott császárok a
szemben már jóformán tehetetlen.
külső ellenséggel
lenek fordulni.
Hogy azonban az idegen népeket egymás
ellen felhasználhassák, szükségük volt ezek
kellő ismeretére, A konstantinápolyi udvar,
az egyetlen, mely ebben az időben kiterjedt
diplomatidval dicsekedett, meg is ragadt
minden alkalmat, hogy hozzaférkézzek e
népekhez, Követeket küldött hozzájuk, csa¬
pataikat zsoldjába fogadta s előkelőiket is
szívesen látta vendégül vagy túszul a csá¬
szári székvárosban, A szerzett tapasztala¬
tokat aztán a bizánczi császárok közérdek¬
ből gondosan őrizték, az utódokra hagyo¬
mányozták s gyakorta maguk is feljegyezték
vagy feljegyeztették, A Justinianust követő
irodalmi DENT után a császári pulse
lett a ja; a
és fől sálmezgek a tudósok, Nekik szük¬
ségük volt a tudományra; utódaik gondos
nevelését a dínasztia megerősítésének fe¬
kintették, A tudományos munkák pedig
többnyire az udvar környezetében kelet¬
keztek.
Kiil
merték fel a följegyzések rendkívüli jelen¬
tőségét, A taktikának külön irodalma fejlő¬
dött, s írói közül VI. (Bölcs) Leó (886-om),
a ki a bolgárok ellen
ösen a hadviselés szempontjából is¬
igénybe vette a
magyar seregek támogatását s összekötte¬
tései révén harczmodorukkal ís megismer¬
kedhetett, Hadi Takrikájában oly kimeri¬
tően szól a turkokról, — rendszerint így
hogy
Salamon Ferencz az ő ee) igyekezett
nevezik a görög írók a magyarokat,
grajzolni a h
potdt.
fog üveltségi alla¬
Bölcs Leó, az apjával trénrajutott make¬
don dinaftia második tagja, különben nem
örökölte a dinaftia megalapítójának jeles
lajd. Gyönge, befolyá és
ingatag fejedelem volt, a kiről kora nem
jegyzett fel dicső tetteket, csak nagy vere¬
ségeket, Uralkodásának legnagyobb, bar
szintén csak múló eredménye, a 895-iki
bolgár hadjárat, a melyben szövetségesei:
a magyarok, Simon bolgár kiraly fölött
nagy diadalokat arattak, Maga a császár
a háborút nem kedvelte; Taktikájában is
az ördög sugalmának tulajdonít minden
dviselést. Nagy műveltsége inkább az