Stranica 41 [41]
Milyen nehézségekkel
találkoztál a pályád
során?
Mivel én a művészeti
pályát választottam, sajnos
nagyon sokkal. Nincs ez
nálunk még megoldva,
plusz a rendszerváltás
vesztes generációjához
tartozom. Mindennek
tetejében vidéken rakott le
a gólya, szegény kétkezi
munkás-családba - nyilván
nincsenek véletlenek, ami
hátrányként —— jelentkezik
egyik oldalon, az a művészi
érés — folyamatában, a
személyiségfejlődésben
hozhatott előnyöket is ¬
néha így érzem).
A fő nehézség mindezek
ellenére az volt, hogy
autonóm fotóművészetből
ma senki nem tud megélni
Magyarországon. Nincs
fizetőképes gyűjtői réteg.
2007. óta főállású
fotóművészként élek, de a
szüleim segítségével (amit
ezúton is köszönök) és
határterületeket is
művelve pl.: kurátori,
archívumkezelési, oktatási
tevékenységek, ami, még
ha művészeti munka is,
nem mindig autonóm.
Rékasi Attila fotóművész
Kiket követsz magyar és nemzetközi viszonylatban?
Követni senkit, a magam útját járom (ha mesterekre lett volna szükségem és tanácsokra, biztosan
szereztem volna, de soha nem éreztem szükségét).
Nagyjából tudom, ki mit csinál a kortársak közül. Vannak olyan művészek, akiknek az alkotásait
nem lapozom át azonnal, ha belefutok, de trendekkel nem foglalkoztam soha.
Azt fontos elmondanom: nem hiszek abban, hogy az autonóm fotóművészeti alkotásokat,
fotóművészeknek kellene fogyasztaniuk. Szakmailag követem, de ha esztétikai élményre vágyom
(ami gyakran megesik) zenét hallgatok, verset olvasok, táncolok, énekelek (e két utóbbit elég
gyatrán) vagy festményeket nézek. A polgárok, műkedvelő fotósok vizuális műveltségét kell
fejleszteni, hogy tömegével járjanak kiállításokra, értő szemlélőként.
Nem esztétikai szemüveggel nagyon szeretek fotókat nézegetni, de mint dokumentumot, a valóság
leképezését. Ezért húsz éve gyűjtöm is a fotográfiákat. Nincs értéktelen számomra, mint koldus a
vélt kincséhez, úgy ragaszkodom hozzájuk. Inádom Őket nézegetni, mert mind egy történetet
mesél el nekem. Ilyenkor nem a zsűri szemüvegén át nézem a képet, nem a hibáit keresem benne,
hanem hagyom, hogy a fantáziámat mozgassa, élményeket adjon, mint egy jó vers.