Stranica 78 [78]
rágcsált, ezen élt, éjszaka rendszertelenül, ruhástól, csizmástól
vetette magát az ágyba, s zuhant mély álomba közeli műtermében.
Tengernagyságú munkája közepette, 1510-ben írt versében ez áll:
»Nem a helyemen vagyok — nem vagyok festő!" Michelangelo, aki
elsősorban szobrásznak tekintette magát, önmarcangolóan
küszködött a feladattal. A pápa sürgetésére, hogy mikor készül el
a mennyezet másik felével, ezt válaszolta: , Amikor, mint művész
elégedett leszek a munkámmal." Ez négy év elteltével következett
be, 1512 őszén nyitották meg ünnepélyesen a kápolnát a pápa
tiszteletére. Mire , benépesítette" az 1000 négyzetméternyi felületet
az ó- és újtestamentum 300 alakjával, festővé érett. Munka közben
fejlesztette festészeti technikáját, tapasztalta meg a mesterség azon
fortélyait, amelyeket tudásmorzsáknak is nevezhetünk. Sokszor
leírták már, én is úgy gondolom: az Isten teremtette világegyetem,
a Teremtés, amelyek soha nem látott kifejezőerővel jelennek meg a
kápolna kilenc táblaképén, a művészet csodája. Michelangelót nem¬
csak kiemelkedő itáliai szobraszként, építőművészként és költőként,
hanem a világ egyik legnagyobb festőjeként tartják számon.
Megtanulható-e a fotóművészet? Okos választ adni ilyen fontos
kérdésre — szerintem - lehetetlen. Miért is? Mert a fénykép a legkü¬
lönbözőbb célból és elhatározásból készülhet, minőségét
(megfelelőségét) a felhasználás szempontjai határozzák meg. Egy
műszaki célból készült felvételnél nem szokás lágyrajzú előtétet
használni, egy akt- vagy portréfelvételnél viszont zavaró lehet a
modern objektív éles rajza. A tűéles kép, a pontos szín- és tónusvis¬
szaadás, a perspektíva torzításmentes ábrázolása akár unalmas is
lehet, ugyanakkor nem biztos, hogy az eltúlzott színek, elrajzolt for¬
mák, bizarr perspektivikus hatások mindenféleképpen , művésziek".
A műszaki felvételnek is vannak esztétikai , paraméterei", ugyanakkor
a művészfotó sincs felmentve a technikai elvárások alól. Megfelelő
kezekben a technika és az esztétika , együtt fut", a jó mű pedig
öntörvényű és szuggesztív hatású, szabályokkal alig magyarázható.
Amikor fényképezünk, a tudatosság, vagy az ösztönösség hajt ben¬
nünket? Vagy mindkettő? Szét lehet választani, hogy mondjuk ,ma
művész leszek"? Vagy "alkalmazott fotós"? Ma pénzt keresek, hol¬
nap dicsőséget? Á, butaság az egész... Az életben mindez sokkal
egyszerűbb: ha valami felkelti az érdeklődésünket, körülszag¬
lásszuk, mint a vadászkutya, izgalomba jövünk, rátapadunk