Stranica 422 [422]
OK
Dunai Egyesült Államok. Jászi Oszkár könyve
Röviden megemlékeztünk már" Jászi Oszkár új könyvéről (A monarkia jövője, A dua¬
lizmus bukása és a Dunai Egyesült Államok). A mostani politikai fejetlenség s zavar
közepette a felzaklatott kedélyek számára megnyugtató olvasmány ez: egy fegyelme¬
zett gondolkodó, széles látókörű és következetes politikus s a társadalmat mozgató
erők tudósa ád benne útmutatást arra nézve, hol és merre keresheti Magyarország ki¬
bontakozását a napról-napra veszedelmesebbé váló helyzetből.
Jászi könyvének kézirata fél esztendővel ezelőtt készült el, akkor, midőn a magyar
parlament többsége, élén Tiszával és Wekerlével, jobb esetben kikacagott, rosszabb
esetben hazaárulónak bélyegzett mindenkit, aki a dualizmus bukásáról mert beszélni. A
dualizmus bukása ma befejezett dolog. A magyar politikusok a perszonális unió és a
teljes függetlenség mámorától tántorognak, anélkül, hogy kutatnák, hogyan illeszked¬
jék belé a független Magyarország a világnak vér és borzalom között létrejövő új rend¬
jébe. , Nem elég a perszonális uniót felállítani — szól hozzájuk Jászi figyelmeztetése
— nem elég a magyar hadsereget megszervezni, nem elég a magyar állam fiüggetlensé¬
gét jelvényekben és diplomáciailag kidomborítani... mindez inkább csak külső formája
volna annak a függetlenségnek, melynek előbb benső tartalmát, gazdasági és külpoliti¬
kai biztosítékait kell megteremteni."
Ezt a tartalmat és ezeket a biztosítékokat megtalálja Jászi abban, hogy Magyarorszá¬
got, mely függetlenül sem maradhat izolált és ellenségektől körülvett, belehelyezi abba
az új államszövetségbe, mely átvenné a mai osztrák-magyar monarkia — eddig rosszul
betöltött — szerepét s Európának ezen a , veszélyeztetett zónáján" megteremtené a
békés és nyugalmas fejlődés lehetőségeit. A dunai konföderáció, Kossuth Lajos nagy¬
szerű ideája, támad új életre — megváltozva a változott viszonyok szerint — abban a
koncepcióban, melynek tervét Jászi megvázolja, öt szabad és független állam: Ma¬
gyarország, a német Ausztria, Csehország, Lengyelország és Illyria — a monarkia mai
délszláv részei — egyesülnének egy nagy államszövetségbe, olyan organikus kooperá¬
cióval, mely újabb összeütközéseket lehetetlenné tesz, úgy közöttük, mint nemzetisé¬
geik között.
Hogy a dolgok kérlelhetetlen rendje és alakulása valóban ilyen irányt vesz, azt legfel¬
jebb a magyar vezető politikusok nem látják, akik még az Ausztriában történő esemé¬
nyekről sem vesznek tudomást. Az átalakulás processzusa odaát megkezdődött; de
persze gyengén, habozva és későn indították meg, olyan időben, hogy például a szö¬
vetséges államok egyik legértékesebbje, Lengyelország, rezignációval mellőztetik, a
csehek csak az elszakadásról akarnak tudni s a délszláv kérdésben is minden órai kése¬
delem végső veszedelemmel jár...
A dualizmus alapvető hibáit s az idők folyamán kifejlődött ellentmondásait figyelve,
azután a háborús fejlődés konzekvenciáit levonva, tisztán és élesen és idejében látta
422