Oldal 386 [386]
OCR
ta. Passuth László könyve azonban inkább , vie romancée", mint történelmi regény, és éppen ez az a műfaj, melyben a romantikus hagyományok mind a mai napig elevenen élnek. Már maga a szó is mindenki számára romantikus hangulatú. Írónk ügyesen szabadítja ki magát a romantikus tradíciók hatása alól azzal, hogy nem , egyszerű" regényes életrajzot ír, hanem inkább: egybefonódó életek regényes rajzát. Így a regényben megelevenedett szereplők a történelem és a mondák színes fátylán át nézve sem kapnak romantikus megvilágítást, mert egymáshoz való viszonyulásuk megőrzi realitasukat. Történeti hőseit nem akarja kiszínezni képzeletével, hanem ellenkezőleg, igazabbá, emberibbé, történelmibbé szeretné őket tenni. Minden , vie romancée"-nek az a célja, hogy igazabbá tegye hősét, lehántsa róla a monda varázsburkát, és eközben — akarva, nem akarva — új mondába öltöztesse. Ez a regény azonban inkább hatalmas történelmi freskóvá válik az író keze alatt, mint modern mondává. Nincs fiktív hőse, még jelentéktelen, vagy látszólag jelentéktelen szereplői is történelmi alakok, kiknek életét híven tükrözi; csak éppen bele kellett őket komponálni a nagy históriai freskó tág terébe, alkalmas helyen, hogy ne , zavarják" a főhősöket, de azért megadják a kép reális történetiségét és azt, amit hangulatban, színben várhatunk tőlük. A regény szerkezetében öt részből áll, mint egy tragédia. A , Brüsszeli ősz" V. Károly lemondásának felvonása, előjáték II. Fülöp uralkodásához; az , Isabel la Paz" ifjú francia feleséggel színezi az új király fiatalságát; , Istentől küldött Johannes”: annak a résznek címe, melyben a már érett, munkaereje teljében lévő Fülöpöt találjuk szemben az annyiszor emlegetett Don Juan d’Austriaval, a király törvénytelen öccsével, Lepanto hősével. Eközben azonban egészen Fülöp mellé nőtt a polgár-fattyú, Antonio Perez, aki a regény végére már szinte egyenrangú hősként szorítja háttérbe a királyt. Az ő munkájának az eredménye az, hogy Don Juan nem érhet el eredményt Németalföldön, és nem valósíthatja meg az angliai partraszállás áhított kalandját. (IV. rész: , Őrölnek a flandriai malmok.") , A nagy ellenfél" sokat sejtető, érdekes cím: érdekes eseményeket is takar. Perez a király tudtával öleti meg Escovedót, Don Juan követét, de a király mégsem védi meg a törvényszék előtt: menekülnie kell. A francia és angol udvarban írhatja keserű memoárjatt. Az irodalomolvasó közönség új, eddig ismeretlen Fülöpöt talál Passuth regényében. Az idealista-liberális Schiller , Don Carlos"7-a, a ponyvak és nemesponyvák véreskezű, sötétlelkű uralkodója után a felelősség súlya alatt görnyedező és tapogatózó, bizonytalankodó ember jelenik meg előttünk. Neki nem kell féltékenynek lennie fiára, és Póza márkija sincsen: igazi réme nem környezete, vagy családja, hanem az a rögeszme, hogy a legkisebb dolgokért is ő felelős. Így vész el a részletekben a legnagyobb földi egység birtokosa. Így lesz Perez is, Don Juan is érdekesebb, színesebb a központi hősnél, a szívós és konok bürokratánál. A többi szereplők emberibbek sokszor mint Fülöp, pedig ő reálisabban van megrajzolva. Csakhogy a reális nem mindig emberi. Passuth László , közönséges embert" akart formálni az érdekes, romantikus hősből. Az új beállítás csábítása a végletbe ragadta. Fülöp az , ember" túlságosan meg van magya386
