gyar társadalom szövedékét romboló civilizációs válság oldaláról!" kívánja megmutat¬
ni. Ennyiben a szükséges , gondolatrendszer-váltásra" igényt formálók hangján szólal
meg, s , a csodák évében", 1989-ben a könnyű álmot ígérő képzelgést látja eredendő
tévedésnek, , nyugatias tévedést" vél az európai változások fősodrában meghatározha¬
tónak, amit persze a rögös úton való előrehaladás mentségével nem lehet cáfolni. Si¬
kertelennek látja az uniós felzárkózást, csalódottnak a társadalmat, s a 2010-es években
megfogalmazhatónak, hogy , a tömeges elkeseredés cunamija elsöpörte a demokrácia
gyenge épületét"? ,A 2010-ben belépő bársonyos diktatúrával és homlokzat¬
demokráciával szemben, amelyben a gazdaság, a politika és a média területeinek ös-¬
szekapcsolásával és együttes foglyul ejtésével egy újtípusú önkényuralom jött létre,
letérve az európai fejlődés főútvonaláról és éles konfliktusokban szembefordulva vele.
Kialakult a demokráciát kiüresítő egypárti politikai kormányzás, amelyben a demokrá¬
cia egyes formális elemei csak díszletként, homlokzatként maradtak fenn, s vele a ’val¬
lalati kormányzás" rendszere, amelyben a parazita politikai osztály és annak vezető
fideszes oligarchái úgy irányítják az országot, mint egy nagyvállalatot, beleértve a
média közel teljes kontrollját is. A könyv az Utószavában kitárja a jövő ablakait, és
megvizsgálja a demokrácia visszaállításának alternatíváit, főleg a fiatal nemzedék
szemszögéből" — szól a kötet fülszövege."
A körvonalak, e kötet célja és tartalmi váza azonban csupán egy vetítettképes előadás
háttérképei, ugyanis az interpretáció árnyalatai ennél jóval fontosabbak. Lehet kérdőjel
mögé rendelni az , oligarchák" megnevezést, vagy lehet az európai fejlődés demokrati¬
kus útvonal-tervét tévútnak minősíteni, s a , kaotikus demokráciát" politológus fecsegés¬
nek beállítani. De ami lényegesebb: ki beszél, mit mond, miért és kinek is mondja. ..? S e
téren Ágh Attila utóbbi időkben főként külföldi platformon publikált írásai részint meg¬
alapozott, szakmai színtéren is hiteles válaszlehetőségek keresését, európai kontextusú
politikatudományi válaszok megalapozását várják el, részint a hazai közpolitikai gon¬
dolkodásban vállalt reflektív szerepét teszik indokolttá.
Ágh Attila filozófusi pályakezdése, kultúrtörténeti érdeklődése, itthon és Franciaor¬
szágban szerzett diplomája, a Filozófiai Intézetben 16 éven át tartó akadémiai pályája,
az egykori Közgazdaságtudományi (a mai Corvinus) Egyetem Politikatudományi Tan¬
székének vezetőjeként eltöltött évtizedei, elméleti kutatásai, akadémiai doktori státu¬
sza, számos külföldi vendégprofesszorsága, tizenhat magyar és huszonhárom angol
nyelvű kötete nehezen teszi lehetővé, hogy a korszakról szóló diagnózisát bárki is , új¬
ságírói" leleménynek titulálja. A civilizációs válságról szóló kötet ezért nemcsak va¬
lamely progresszió sürgetésének lenyomata, hanem olyfajta értelmiségi felelősséggel
formált vádirat is, melynek látható tétje a máskéntgondolás sürgetése, a feladattudatos
jövőépítés és a tudományosan megalapozott jelenkorkritika. Talán némi szubjektív
túlzással úgy is fogalmazhatnám: amennyiben hazánkban újfeudalizmus épül éppen,
amit igen sokan állítanak, akkor ennek civilizatorikus válságképleteire vonatkozóan a
szerző kritikai felülnézete egyfajta új enciklopédista törekvésként is felfogható, ahol
, egy új Enciklopédia" fogalomtárának megalkotásával kezdeményezi a hanyatló ki¬
rályság intézményének fogalmi elvitatását... Európai kontextusban mindez ma más¬