Stranica 365 [365]
val, mint új típusú politikai osztállyal, végül, de nem utolsó sorban kormányzatilag
kontrollált médiával rendelkezik." A parazita állam természetszerűleg a társadalom¬
központú kormányzás ellenében működik, megbénítva a társadalmi közép és a civil
szervezetek szféráját. Ez végeredményben a társadalmi kapacitás hanyatlásához, az
ország versenyképességének csökkenéséhez vezet.
A sorozat további kötetei egy-egy szakpolitika területét veszik górcső alá. Balázs Péter
az Európai Unióról szóló munkájában áttekintést ad az Unió felépítéséről, döntéshoza¬
tali folyamatairól, majd felvillantja azokat a kihívásokat, amelyeket az euroatlanti szö¬
vetségi rendszer számára Trump elnöksége, Európán belül pedig a Brexit és a közép¬
európai autokratikus kormányzatok kiépülése jelez. Ez utóbbi jelenség magyarázatát a
szerző abban látja, hogy a térség országai a nyugatitól eltérő mentalitást és politikai
kultúrát, a demokrácia szervetlenebb hagyományait hoztak magukkal. , Az EU-ban
azelőtt nem ismerték a közös normákkal és vállalt értékekkel való szembeszegülésnek
ezt a nyílt és durva módját", ! éppen ezért ennek ellenszerét is most kell kidolgozni.
, Kérdés, van-e az európai államok közötti szoros és részletesen szabályozott együttmű¬
ködésnek jövője, vagy a különféle friss repedések egy olyan folyamat előhírnökei,
amely átrendezi a kontinens erővonalait és szövetségi struktúráit? Van-e utánpótlása
az összefogásnak, vagy a konfliktusok kiterjedésére kell felkészülni?" ? Az Európai
Bizottság 2017-ben közreadott Fehér Könyve felvázolja az Unió fejlődésének öt lehet¬
séges modelljét, az integráció lazításától a kétsebességes Európa elgondolásán át az
Európai Egyesült Államok víziójáig." A szerző szerint a felelős választás egyértelmű¬
en az integráció mélyítésének — Magyarország szempontjából a felzárkózásnak — rögö¬
sebb útja volna, amelyhez azonban egészen új stratégiák kidolgozására lesz szükség."
Magyarország nem csak a kormányzati kultúra tekintetében, hanem a szociálpolitika
terén is eltávolodott az európai főáramtól. Andor László könyvének kiindulópontja,
hogy a jóléti állam válságát, illetve , átváltozását" az Unió — eleve igen korlátozott —
szociális szerepvállalásával szembeni bizalomvesztés is tetézi. Ebben a bizalomvesz¬
tésben négy megatrend (a globalizáció, a valutaunió, a digitális-automatizációs forra¬
dalom és a keleti bővítés) játszott fő szerepet. Erősödtek azonban az ellentétes tenden¬
ciák is, , nemcsak a jóléti politika eszközrendszere bővült, hanem célrendszere is.” En¬
nek kulcsfogalma a jol-lét, amelyben a , jólét korábban már megszokott mutatói (jöve¬
delmi szint, foglalkoztatás, szegénység) mellett olyan indikátorok is szerepet kaptak,
mint a mentális egészség vagy a környezeti minőség."
Hazánk viszont 2010-ben , éppen akkor fordult el a jóléti állam kiépítésétől, amikor az
Európai Unió a szociális dimenzió megerősítését hirdette meg.""" Bár a szegénységi
mutatók a növekvő egyenlőtlenségek dacára is javulnak, aggasztó, hogy az uniós tagál¬
lamok közül Magyarországon a legalacsonyabb a társadalmi mobilitás, és itt a legma¬
gasabb azon háztartások aránya, amelyek semmiféle tartalékkal nem rendelkeznek."
Mindez azért elgondolkodtató, mert az északi országok példája azt mutatja, hogy a
szociális kohézió erősítése, az egyenlőtlenségek leküzdése a társadalmi és a gazdasági
versenyképességnek is lényegi feltétele." Magyarország vonatkozásában az Unió ré¬
365