Stranica 364 [364]
Foté:©Gergelybea
aa
— an
MELLAR TAMAS
Elvesztegetett evek
Civilizaciés válság
Magyarországa
A legáltalánosabb kereteket Ágh Attila vázolja fel, megerősítve és továbbvezetve
mindazt, amit Bibó István és Szűcs Jenő ír a szabadság kis köreire épülő nyugati társa¬
dalomfejlődésről. Ágh szerint a 19. század vége óta tartó fejlődés mélystruktúráját az
emberi jogok kiterjedése (az alapjogoktól a szolidaritási jogokon át a kollektív kisebb¬
ségi jogokig)," és evvel összefüggésben a politikában részt vevők körének szélesedése
és mobilizációja alkotja." A demokráciák másfél évszázados fejlődése nyomán egy
hármas tagozódású szerkezet alakult ki. , Az alapszinten a civil társadalom van, amely¬
re ráépül a középszint, a társadalmi közép , mint a társadalmi mozgalmak, a közvetítő
szervezetek (intermediary organizations), és az érdekszervezetek világa, amit gyakran
középszintű kormányzásnak is neveznek. Végül a harmadik szinten van az intézménye¬
sült nagy formális szervezetek szférája, a nagypolitika" a pártokkal és a parlamenttel,
s az egész államszervezettel."" A 21. században egy ország versenyképességének leg¬
főbb tényezője immár nem az állam vagy a gazdaság, hanem a társadalmi kapacitas:*
ez biztosítja a szolidaritás és a kohézió erősítését, a megoldandó problémák és javasla¬
tok becsatornázását a kormányzati szintre.
A rendszerváltoztatás utáni Magyarországon más fejlődés játszódott le, nem alakult ki
ez a szerves struktúra. A , nagypolitika" világában ugyan 1990 után végbement egyfaj¬
ta európaizálás, de nem fejlődött ki a , politikai közép", és erőtlen maradt a civil társa¬
dalom. Ehhez járul, hogy a közgondolkodásban is megmaradt a politika és a társada¬
lom merev kettéválasztásának mítosza. A társadalmi bázis hiánya miatt így nem alakult
ki a tényleges részvételi demokrácia, a mozgalmi társadalom. Mindez 2010 után átfogó
civilizációs válsággá mélyült. A , kaotikus demokrácia" szinte törvényszerűen omlott
össze, és 2010 után a nyugati típusú fejlődési útról is letért az ország. Az Orbán¬
rendszer kulcsszavai egyfelől a demobilizálás és depolitizálás, másfelől a hatalmi kon¬
centráció. Ezt célozta a Simicska-terv, melynek , lényege a gazdaság, a politika és a
média együttes rendszerként való működtetése". A kormányzat immár , pártállami
törvénygyárral, másrészt kormányhatározatok által eltérített piacgazdasággal, mester¬
ségesen kialakított óriásvállalatokkal (...) és informális hálózatként kiépített klientúrá¬
364