Stranica 355 [355]
Az író közege a függetlenség
Beszélgetés Horváth Viktor íróval, műfordítóval
Regényei meseszerű vagy fantasztikus világokat idéznek meg, és ahogyan korábban
mondta, a regény az Ön számára is menekülés — mégsem fordul el a közéleti kérdé¬
sektől. 2012-ben megnyerte a Litera.hu közéletivers-pályázatát, de A kis reccsben, a
Möbionban és a Tankomban is félreérthetetlenek a társadalmi és politikai utalások.
Ez mennyire lehet konkrét, és milyen módon válhat közvetlen szerepvállalássá?
— Közvetlen szerepvállalássá ne váljon, mert az már egy másik szakma: a politikus. Az
aktuális politikai gyiirk6zést követni sem érdemes, nemhogy részt venni benne. Én a
tendenciákra és az összefüggésekre szeretek figyelni, a társadalmi mintázatok történeti
ismétlődéseire, emberi és intézményi mechanizmusok változásaira vagy változatlansá¬
gára, a hatalom retorikájának és a háborús összeomlás esélyeinek összefüggéseire. És
persze, ha az ismétlődések fenyegetőek, szóval ha a jelenlegi hatalom működésében rá
lehet ismerni olyan korábbi fogásokra, amelyek háborúkhoz és népirtásokhoz, gazda¬
sági bedőléshez és rongált, hazug emberi kapcsolatokhoz vezettek, akkor ideges va¬
gyok, ezek az indulatok így-úgy beszivarognak a regényekbe, és ez kockázatos. Ha
didaktikussá, tanító célzatúvá, ítélkezővé válik a szöveg, akkor fércművet csináltam.
Ha fölékerülök, könnyű, távoli, ironikus és önironikus hang lesz ebből a méregből,
akkor szervessé válik, és jót tesz nekem, mert becsatornáztam és feldolgoztam a köz¬
életi élményemet, és jó az olvasónak, mert miközben önfeledten úszik a mesével, érzi a
jelenét is.
A szakma történetén úgy látom, hogy természetes az irodalom közéleti érzékenysége.
Gondoljunk Janus Pannoniusra, Swiftre, a 18. századi francia írókra, a reformkori ma¬
gyarokra, vagy Dickensre és Zolára, Adyra, Moriczra, Orwellre — illetve nem is érde¬
mes sorolni, mert az érdekes szerzők szövegeibe beépül a közélet. Az Iskola a határon
című regény kilát a korából, és időtlen protokollt fed fel: a katonaiskolában véget ér
Merényiék rémuralma, kirúgják őket, erre B.B., akit addig elnyomtak, a nagy felszaba¬
dulás után elkezdené kiépíteni a maga új uralmi rendszerét. Ugyanaz a képlet, mint
Orwell Allatfarmjaban, ahol győz a disznók vezette forradalom, elkergetik a gazdát,
aztán a disznók lesznek az új urak, és a forradalomnak annyi: új mezben visszaáll a
régi rend. Pont így jártak Leninék a Szovjetunióban, és nálunk Orbán Viktorék.
Mindenesetre az író közege a függetlenség. Ezzel együtt az író jól teszi, ha szól, ami¬
kor rémes dolgot lat — az olvasó is jól teszi.
355