Page 317 [317]
Britanniának ünnepelnie kell az országba özönlő nagyszámú bevándorlót — ami a vá¬
lasztók széles körében nem túlságosan népszerű álláspont, akik szerint az afrikai és
ázsiai bevándorlók tömegei máris elárasztották az Európai Uniót. A Nyugat ellensége¬
inek támogatásával és országa népességének lecserélésével Corbyn Britanniát felszá¬
molni, és nem megreformálni akarja" — szögezi le Schindler.
Corbyn azonban nincs egyedül társadalma tradícióit elutasító nézeteivel. Általa is elfo¬
gadott , progresszív" gondolatok általánosak a posztmodern nyugati baloldalon, ötven¬
éves fejlődés eredményei. A kulturális baloldal — ahogy Schindler nevezi — első nagy
seregszemléje az 1968-as párizsi diáklázadás volt, amely a szexuális felszabadítás je¬
gyében kezdődött Daniel Cohn-Bendit, a későbbi európai parlamenti képviselő fősze¬
replésével. A hatvanas évek lázadó diákjai mára az , establishment" részei lettek. José
Manuel Barroso volt bizottsági elnök, Javier Solana volt NATO-főtitkár, Joschka Fi¬
scher volt német külügyminiszter, akik a kommunisták türelmetlenségével akarták és
akarják keresztülvinni nézeteiket, szélsőségesnek, sőt fasisztának minősítve mindenkit,
aki nem hajlandó elfogadni álláspontjukat."
A hagyományos baloldal, a szociáldemokraták nem lerombolni, hanem megreformálni
akarták a társadalmat, és gondolkodásuk középpontjában a jövedelemelosztás, a tőke
és a munka viszonya állt. A hagyományos családi értékeket még a kommunisták sem
akarták teljesen lerombolni. Ezzel szemben a ’60-as évektől kezdve a nyugati új balol¬
dal érdeklődése elsősorban a szexuális szabadság, a gender problémák, a feminizmus, a
multikulturalizmus felé irányult. Ennek a baloldalnak a hosszú menetelése a Nyugat
intézményeinek elfoglalására teljes sikert aratott, és míg a jobboldal megnyerte a csatát
a gazdaság frontján (már senki sem fenyegeti a kapitalistákat az államosítás rémével),
addig társadalmi téren az új baloldal nézetei váltak uralkodóvá. Schindler ezt az új
baloldalt , kulturális baloldalnak" nevezi, mert nézeteiket a kulturális élet minden terü¬
letén érvényesíteni tudják. Az új baloldal támogatja a tömeges illegális bevándorlást,
mert az fokozatosan szétmállasztja az európai tradicionális kultúrát, és ebben a kérdés¬
ben egyetértenek a multinacionális jobboldallal, amely viszont az olcsó munkaerő be¬
áramlásában érdekelt.
A világ nem nyugati része gyakran rámutat a nyugati elvek és a nyugati gyakorlat kö¬
zötti szakadékra, a képmutatásra, a kettős mérce alkalmazására. Például a demokrácia
számunkra 1s pártolandó, de nem akkor, ha az iszlám fundamentalistákat segíti hata¬
lomra. Irak és Irán fegyverkezése nem elfogadható, de Izraelé igen. Mint ahogy az
sem, hogy az emberi jogok csorbát szenvednek Kínában, de Szaúd-Arábiában nem.
Vagy az, hogy az olajban gazdag Kuvait elleni agresszió tűrhetetlen, de az olajban
szegény Bosznia elleni nem. A nyilvánvaló tény az, hogy a Nyugat integrálni szeretné
a nem nyugati társadalmak gazdaságát, s az IMF révén nem a kölcsönösséget, hanem a
Nyugat gazdasági érdekeit kívánja szolgálni. Georgij Arbatov Amerika-szakértő sze¬
rint az IMF-tisztviselők újbolsevikok, akik szeretik kisajátítani mások pénzét, saját
szabályaikat kényszerítik a többiekre, korlátozva gazdasági szabadságukat."
317