Oldal 312 [312]
alkotóinak tudniuk kellett volna, hogy a szociális és a nyitott piacgazdaság egymás
ellentétei, s eltérő gazdaság- és társadalompolitikát követelnek. Egy alkotmányban?
megengedhetetlen e kettősség. Hol az egyik, hol a másik megfogalmazás kerül előtér¬
be, de a gyakorlatban, mint az alábbiakban látni fogjuk, a nyitott piacgazdaságra való
törekvés érvényesül.
Az a jogalkotás, amely nem veszi figyelembe az egyes nemzetállamok kultúráját, ha¬
gyományait, keresztény gyökereit és a szociális gondoskodást, a , multikulturalizmus"
propagálóihoz, a nyugati új baloldalhoz, s szellemi kiindulópontjukhoz, valójában a
Frankfurti Iskolához köthető.
A frankfurti filozófiai iskola az oroszországi bolsevik puccs után jött létre, amikor ki¬
derült, hogy a proletáriátus (a kommunisták) Európa nyugati felében nem tudja átvenni
a hatalmat. Ekkor, 1922 végén a Kommunista Internacionálé Lenin kezdeményezésére
a Marx—Engels Intézetben, Moszkvában nemzetközi konferenciát rendezett. A fő tema
az volt, hogy mit értett Marx kulturális forradalom alatt és miként lehet a marxi gondo¬
latokat a világ többi országában, különösen Európában és Amerikában alkalmazni.
A tanácskozáson jelen volt Lukács György, " aki 1923-ban csatlakozott a Frankfurti
Egyetemen működő Társadalmi Kutató Intézethez, amelyet a Németországi Kommu¬
nista Párt alapított, a Moszkvában működő Marx—Engels Intézet mintájára." Lukács
György politikai pályafutása, szerepe az első bolsevik diktatúrában rávilágít annak
sikertelenségére, hogy egy filozófiai elmélet alapján döntsenek gyakorlati társadalom¬
politikai kérdésekben. A filozófiai elmélet és a társadalom tényleges működése, reak¬
ciói közötti szakadék nem a társadalmi problémák mélyebb tanulmányozása és megér¬
tése felé vitte a gondolkodókat, hanem újabb filozófiai korrekciókhoz. Az európai
álom az egységről így napjainkra egyre távolabb került.
Lukács György a Frankfurti Iskola első nemzedékének meghatározó alakja volt. Ő az,
aki az első világháborút követő értékválságot a társadalminak nevezett, de csak egy
szűk elit által irányított cselekvés nézőpontjából kívánta megoldani. Lukács szerint a
polgári társadalom és a polgári világ az első világháború idején a , tökéletesedett bű¬
nösség" állapotába került, emiatt nem elég e válságból elméleti kiutat keresni, hanem
meg kell találni a gyakorlati kiutat is. Szerinte a filozófiának konkrét közéleti értelme
van, le kell vonni az elméleti tételek szükségszerű gyakorlati következményeit. Lukács
a Vasárnapi Kör tagjai közül Fogarasi Bélával és Balázs Bélával azt a véleményt kép¬
viselte, hogy a , tökéletesedett bűnösség" periódusából a kiút egyetlen gyakorlati lehe¬
tősége a kommunista mozgalom. A kor többi fiatal marxista filozófusa ugyanúgy átélte
a polgári világ belső értékeinek — általuk vélt — összeomlását, és ugyanazon a megráz¬
kódtatáson ment keresztül, mint Lukács György.
Ez a krízishangulat Hermann István szerint érezhető Lukács A regény elmélete című
művén, s ebből a szellemi közegből nőtt ki a Frankfurti Iskola számos jelentős gondol¬
kodója. Max Horkheimer a következőket írta naplójában: , Miért nem tudok csupán
emberi lény lenni, anélkül, hogy valamilyen nemzethez tartozzak? Amiért harcolnak, az
nem az én dolgom. Az önök rendje a nemzetekkel és a törvényekkel szükséges lehet
312