Page 257 [257]
3) Ady Endrének mind karizmatikus személyisége, mind még ennél is karizmatikusabb
költészete végigkísérte Todor Manojlovié egyrészt önnön modernsége meghatározása
folyamatát, másrészt a különféle (történelmi) korszakok során felmerülő önlegitimáci¬
ós aktusait. Ady számára a francia irodalom és Párizs , nagyvárosa" orientációs pont
volt; azzá lett a leginkább akkor, amikor a hazai politikai, kulturális, társadalmi, művé¬
szeti helyzettel kellett szembesítenie. Manojlovié Párizs-élménye összetettebbnek tet¬
szik Adyénál, mivel az élmény költői reakciójába belefoglalja Ady felismeréseit, a
neki tulajdonított , franciás"-ságot is. Ez jól érzékelhető Pariska jutra" című versében,
melyben összelátja Apollinaire és Ady , újító lelkesiiltség’’-ét, az általuk megélt, versbe
foglalt párizsi reggel szerb versbe adaptálásával együtt a klasszikus modernség úttöré¬
sét ünnepli, szélesen áradó verssoraiban ugyan Apollinaire poétikai eljárása szerint
nyilatkozik meg, ám a Zone-ban (Égöv) zárásul megidézett korareggelben a két költő
meggyújtotta tüzek világítanak. A vers egy másik helyén az Ady-költészet során feltá¬
ruló szimbolikus helyszínen játszódnak le a mitológiába hajló történések:
Kroz Bulevar Sen Misel jezdili su pegazi
Koje ste vii oslobodili iz akademskih Stala...
A Boulevard Saint Michelen pegazusok nyargaltak,
Az Akadémia istallojabol Ti szabadították ki öket.
(Csuka Zoltan ford.)
A vers másik részében folhangzo keresztnevek (Guillaume, Endre) immár a saját köl¬
tészetbe integrált mas költői világgal azonosuló, az integralasban sajatta emelt új lira
versbeli helyesírása, vajon van-e szerepe az Ady-liranak abban, hogy allegorikusan
értett foneveit (Zivot, Ljubav) nagy kezdőbetűvel írja? Az intenzív foglalatosság az
Ady-költészettel bukkan ki Manojlovié különféle korszakaiban, az önigazolásra előho¬
zott célzások, allúziók, idézetek (egy esetben magyarul!) az Ady-poézis egészének
mé—Dante—Rimbaud-sorba, Ady érzéki és halálos tubarózsáiról szólva (Tuberoze And¬
rija Adija eroticno i samrtne), a Pesma o letecem kamenu (az ének a felszálló kőről)
első versszaka rájátszás Ady A föl-földobott kő című versére, olyan tovabbirasa Ady
vallomásos versei egyikének, amely a megváltozott történelmi helyzetben is működő¬
képesnek bizonyulhat, A Covek usred necovecnosti az Ember az embertelenségben
verscímét és -sorát idézi, a világháborúkban vergődő költő reményen túli reményét
Adyra hivatkozva írja tovább. Gondoljuk hozzá Manojlovié értekező és emlékező pró¬
záját, melyben Ady mellett a poeta doctusként tisztelt Babits Mihály, a nagyváradi
jóbarát Juhász Gyula, akit Heredia és Samain közelébe emel, valamint a futuristák mel¬
lé helyezett Kassák Lajos" lényeges szerephez jut. Manojlovié csak részben feltárt
német nyelvű, eddigi ismereteim szerint a Ver sacrum világához hasonuló , ornamentá¬
lis" versformálását tanulmányozva a több irodalomhoz közvetlen kapcsolatot kiépítő,
egy lehetséges irodalomközi együttest megcélzó költői személyiség portréja bontako¬
257