Stranica 235 [235]
diumban van az ukrán nemzetépítés? Hogyan értékelhetőek ebben az összefüggésben
a magyarságot ért atrocitások?
Gönczi Andrea Nagyon nehéz lehet egy nagy országot birtokló népnek azzal szembe¬
sülnie, hogy nagyon rövid a történeti múltja, és — ahogyan ez más kelet-európai népek¬
nél is történik — ilyenkor kreálni kell maguknak valamilyen történeti múltat a mai Uk¬
rajna határait ábrázoló mamutcsonttól egyéb hihetetlen kalandokig.? Szinte törvénysze¬
rű ilyen esetekben, hogy valaki mással szemben akarják magukat meghatározni. Az
sem véletlen, hogy a konfliktus éppen a Krímen és a keleti területeken bontakozott ki,
hiszen itt a legnagyobb az orosz anyanyelvű lakosság aránya. Amikor pedig egy nép¬
csoportot egyik napról a másikra törvényileg megfosztanak az anyanyelv használatá¬
nak jogától és lehetőségétől, akkor természetszerűen konfliktushoz vezet.
as
Nemzeti színek. Egy építési terület deszkakeritése Kijevben
(Tina Hartung felvétele. Forrás: unsplash.com)
Arról se feledkezzünk meg, hogy a Krím egy véletlennek köszönhetően vált az Ukrán
SzSzK részévé. Az ukrán származású Hruscsov a perejaszlavi szerződés 300. évfordu¬
lója alkalmából jókedvében ajándékozta oda az Ukrán SzSzK-nak ezt a területet. A
Szovjetunión belül ugyan nem volt jelentősége, hogy melyik tagköztársasághoz tarto¬
zik, de II. Katalin óta, aki Oroszországhoz csatolta a Krimet, szerves, elszakíthatatlan
részét képezte az Orosz Birodalomnak. Az orosz cárok számos palotát építettek, itt
nyílt meg Oroszország első botanikus kertje, az országban először a Livadia palotában
vezették be az áramot — tehát a Krím története rengeteg szálon fonódik össze az orosz
235