Page 234 [234]
szen a legutóbbi incidensig a Kercsi-öbölben. A halálos áldozatoknak csak a hivatalos
száma meghaladja a 10 ezer főt, és ne feledjük, hogy ezen a háborús területen továbbra
is emberek élnek — mindez az ország mentális állapotát is súlyosan befolyásolja. A
harcok kiterjedtségét jól érzékelteti, hogy a Krím és kelet-ukrajnai megyék egy fél
magyarorszagnyi területet tesznek ki.
A háború nagypolitikai tétje — ahogyan a szíriai háborúé is —, hogy meddig tart az
Egyesült Államok és a NATO felségterülete, és hol kezdődik Oroszország érdekszférá¬
ja. A 2019-ben esedékes ukrán választás arról szól, hogy az ország az Európai Unió és
a NATO felé orientálódik, miközben az Eurázsiai Unió is beengedi az , előszobájába".
A távlatok azonban egyáltalán nem látszanak.
A háborús helyzettel és a belpolitikai válsággal függ össze az ukrajnai népesség ki¬
vándorlása is. Milyen tendenciák figyelhetőek meg?
Fedinec Csilla Először is Ukrajnában megjelent egy belső vándorló népesség: a hiva¬
talos adatok szerint is több mint egymillió ember kényszerült elhagyni az otthonát kü¬
lönböző okok miatt és telepedett le az ország más területein. Emellett egy kifelé irá¬
nyuló vándorlás is zajlik. Oroszország területén hivatalosan 1 millió, nem hivatalos
források szerint pedig több mint 3 millió ukrán állampolgár él (a Krím-félszigetet nem
számítva). Egy részük a konfliktus kirobbanása idején éppen Oroszországban dolgo¬
zott, és már nem tért vissza a konfliktusterületre, más részük pedig épp a háború elől
menekült Oroszországba. Ezeket az embereket Oroszországban kvóta szerint osztották
el a megyék között.
Ukrajna lakossága 1993-ban még meghaladta az 53 milliót, ez a szám jelenleg 44 mil¬
lid, de ebbe beleértik a Krim-félszigetet és a háborús területet is, a tényleges népesség
tehát mindössze 40 millió körülire tehető. Hatalmas tragédia, amit megél ez az ország,
elsősorban egy politikai játszma eredményeként — de közben ne feledkezzünk meg
arról, hogy emberekről van szó, akiknek élniük kell, úgy, hogy nincs munkalehetőség,
nyugdíj, egészségügyi ellátás. Ennek ellenére nem a szegénység az igazán szembeötlő,
hanem az, hogy hiányoznak az emberek, különösen Kárpátalján: alig látni valakit az
utcákon, a buszokon.
A határ menti régiókból — nemcsak Kárpátaljáról — zajló kivándorlásnak különösen
nagy lendületet adott a katonai sorozás. A sajtó előszeretettel írt arról, hogy Kárpátal¬
ján több behívót küldenek ki, mint más régiókban. Ez nem igaz, ugyanis arról van szó,
hogy kvótákat állapítottak meg, hogy az egyes megyékből a lakosságszám arányában
hány embert kell behívni a hadseregbe. A központi területeken az emberek nehezebben
mozdultak, ott a hatóságok gyorsan megtalálták az előírt mennyiségű embert. A határ
menti területeken élők viszont könnyebben el tudták hagyni az országot, így ott sokkal
nehezebb volt ugyanazt a mennyiségű embert megtalálni, több behívót kellett kézbesi¬
teni ahhoz, hogy a kiszabott kvótát teljesíteni tudják.
A háborús konfliktus és a dramai népességmozgások természetes módon befolyásol¬
ják az ország lakosságának mentális állapotát. Ilyen körülmények között milyen stá¬
234