Page 233 [233]
Keleti szomszédunk — Ukrajna
Az ukrán politika és a kárpátaljai magyarság!
Fedinec Csilla — Gönczi Andrea
A híradókban és hírlapokban nap mint nap találkozunk az orosz-ukrán konfliktus
fejleményeivel. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy honnan erednek az ellentét a gyö¬
kerei, és milyen irányba tarthat a jelenlegi helyzet.
Fedinec Csilla Érdemes kicsit visszanyúlni az időben, hogy mi és miért történik ma
Ukrajna és Oroszország között. A Szovjetunió felbomlásával Ukrajna megörökölte a
határait; a mai Ukrajna területét ugyanis korábbi államiság hiányában a szovjet idő¬
szakban rakták össze. Ezen a megörökölt területen rögtön kirobbant a Krím-félsziget
hovatartozásával kapcsolatos konfliktus. Ez az ország egyetlen olyan régiója, ahol nem
az ukrán etnikum van többségben, ezért már ekkor felvetődött, hogy a Krím Oroszor¬
szághoz fog csatlakozni. Végül egy kompromisszumos megoldás született, a Krím¬
félsziget autonóm státust kapott. Ez az autonómia valójában nagyon korlátozott, és a
Krím alkotmányában sincs lefektetve, hogy pontosan mit is jelent.
Ide tartozik, hogy a terület őslakosságát, a krími tatárokat a II. világháború végén a
szovjetek teljes egészében kitelepítették Kazahsztánba és Szibériába. Ők az 1980-as
évek végétől kezdtek visszatelepülni a Krím-félszigetre. A helyzetüket nagyban nehe¬
zítette, hogy ugyan törvény szólt arról, hogy visszatelepedhetnek, de amíg nincs mun¬
kavállalási engedélyük, nem kaphatnak állampolgárságot, viszont nem kaphatnak
munkavállalási engedélyt, ameddig nem rendelkeznek állampolgársággal. A krími tatá¬
rok így nagyon kényes helyzetbe kerültek: az oroszokat nem szeretik, mert kitelepítet¬
ték őket, és nem szeretik az ukránokat sem, mert nem rendezik a helyzetüket.
A másik kérdés Ukrajnával kapcsolatban, hogy oroszbarát vagy európai integrációs
politikát folytat-e. Az ország 1995 óta az Európa Tanács tagja, azaz gyakorlatilag füg¬
getlensége elnyerése óta létezik az európai orientáció, a különbség csak abban tapasz¬
talható, hogy ez mekkora hangsúlyt és nyilvánosságot kap a különböző kormányok és
államfők politikájában. 2014-ben amiatt robbant ki konfliktus, hogy bár Ukrajna elju¬
tott odáig, hogy aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval, ezután azonban a
kabinet bejelentette, hogy nem vesz részt az EU-csúcstalálkozón és nem írja alá a tár¬
sulási szerződést. Ekkor zavargások törtek ki, mire válaszul 2014 márciusában Orosz¬
ország elfoglalta a Krím-félszigetet, áprilisban pedig Ukrajna keleti megyéiben háború
tört ki, amely mind a mai napig tart. A harcok intenzitása — ellenétben a magyar közhi¬
edelemmel — azóta sem csökkent, bár az egyre inkább hasonlít egy állóháborúra, egé¬
233