Oldal 201 [201]
Tézisek Kelet-Közép-Európáról!
Fried István
Először is a névmagyarázat: Közép-Európa keleti részéről van szó, , konkrétabban" az
orosz és a (birodalmi) német között elterülő, nyitott, változó határokkal rendelkező
irodalmi tájról (Literaturlandschaft), ahol a keleti és a nyugati kereszténység találkozik,
, metszi" egymást.
Földrajzilag nagyjában-egészében Európa középső vidéke, amely a kora középkortól
kezdve polilinguális, és amely polikulturalitását még akkor is megőrizte, amikor a lati¬
nitás — az államigazgatásban, a kultúrában, az irodalomban — megteremtette a közös
gondolkodást, a közös kulturális—irodalmi formákat, megalapozta a később nemzetivé
váló terminológiát, s nem utolsósorban lehetővé tette a más európai kultúrák integrálá¬
sának lehetőségét." Közép-Európa keleti része történelmileg távoli időpontban, 1335¬
ben, a visegrádi királytalálkozó alkalmából, az első ízben tudatositotta a három kö¬
zépkori királyság — a cseh, a lengyel, a magyar — azonos érdektiségét és fölvetette a
más európai területekkel szemben kialakítható önállóságot, kollektív szuverenitást,
azáltal, hogy tagadta: a nyugati vagy a keleti érdekszférákba tartozna.
Nem mellékesen szólva: ezt az elképzelést, ezt a később valójában csak szellemi terü¬
leten alakot kapó , ideológiát" és (művészeti) gyakorlatot igyekezett cáfolni mind a
, Kelet", mind a , Nyugat"; Magyarország esetében a mohácsi csatavesztés a 16. szá¬
zadban szolgáltatta ki a Habsburg- és a török aspirációknak az államot, Csehország
esetében a fehér-hegyi csatavesztés számolta föl nem csupán az önálló cseh államot,
hanem vonta kétségbe a cseh szellemiség jogát a létezésre, emigrációba kényszerítve a
megmaradt legjobbakat, a 18. században pedig Lengyelország háromszori felosztása
keleti és nyugati birodalmakba tagolta be az államtöredékeket. A cseh és a magyar
művelődésben a 18. század végén kezdődött meg a — nyelvi és irodalmi — küzdelem a
nemzeti művelődés, az anyanyelv európai emancipációja érdekében, a lengyeleknél ez
viszonylag töretlenül folyt. A cseh és a magyar , Sprachanschluss"" összekapcsolódott
a , fordítói" mozgalommal, amely aztán az ,,eredeti’-t igénylő romantikában teljesedett
ki, a klasszicista , imitatio"-elvet fölváltotta a teremtés, a recepció helyett a kisugárzás
, akarása"; Karel Hynek Mácha és Vörösmarty Mihály már teljes műfaji rendszert —
lírát, epikát, drámát — célzott meg tevékenységével, kétségbe vonván a klasszicista
mimetikus poétika korszerűségét. Míg a lengyeleknél egy hanyatlóban lévő — az ún.
varsói — klasszicizmus ellenében hozta a romantikus áttörést Adam Mickiewicz, aki
megalapozta a lengyel romantika európai áttörését."
201