Stranica 169 [169]
nyekre vezetik vissza (mint Anthony Smith"! vagy Liah Greenfeld"); 4) a nyilvános¬
ság (ahogy ezt Benedict Andersonnál láttuk).
Mindez történeti-szociológiai nézőpontból teljesen megalapozott lehet, mégis, e konst¬
ruktivista megközelítésnek van egy ideológiai következménye, amelyet szintén a nem¬
zetet ért kihívásként, a nemzeti létmód megkérdőjelezéseként kell látnunk.
A konstruktivista felfogás ugyanis lehetővé tesz egy ,, leleplező" attitűdöt, amely sze¬
rint, amennyiben a nemzet egy konstruált közösség, akkor , dekonstruálható" is.
Vagyis, ha a nemzetet — úgymond — létrehozzák, akkor az mesterkélt közösség, amely¬
ről kijelenthető, hogy ideje lejárt.
A nemzet megszüntethető, következésképpen — ártalmas, illetve korlátozó artefactum¬
ként — megszüntetendő is. Ez ma egy jellemző liberális álláspont.
Csakhogy hiába szüntelen társadalmi konstruálódás a nemzet — amelynek értelmet az
egyes emberek adnak —, ha a gyakorlatban, a mindennapi életben mégis képes ,,idot¬
lenként és természetes létezőként működni" (amint azt Zombory Máté írja fennebb már
idézett művében).
Úgy vélem, a nemzeti létmódnak ez az óriási előnye is megvan a fennebb említett glo¬
balizált , keresztidejű közösségekkel!" szemben: a globalizáció fenn tud tartani hálóza¬
tokat, ideológiát, együttműködéseket — célokat is ki tud jelölni —, azonban nem tudja
biztosítani a ,, mindennapi természetes létezés" élményét és horizontját úgy, ahogy azt
a nemzetben létezés teszt.
A nemzetnek tehát, bár tágas modern közösség, megvan ez az óriási előnye a globali¬
záció tereivel/halozataival szemben, hogy , természetessé", vagyis magától adódóvá,
közvetlenül felfoghatóvá tudja tenni az együttélést.
Az előbbiekben három érvet fejtettem ki annak alátámasztására, hogy a 21. század nem
a , nemzetek alkonya". Viszont az érvek számomra azt is előrevetítik, hogy a nemzeti
létmód fennmaradása jelentős változásokon megy majd át, főleg a , közösség elképze¬
lésének” módját, a nemzetiesítés eszközeit tekintve. Olyan átalakulásról van szó,
amely lényegében a nemzeti létmód globális civilizációhoz való alkalmazkodását je¬
lenti, és ez olykor drámai fordulópontként megélt változásokat is hoz.
2018. 05. 21.
1. A Lőrincz Csaba-díj átadásakor, 2017. június 16-án a budapesti Magyarság Házában tartott elő¬
adás szerkesztett változata. Megjelent: Pro Minoritate, 27(2017): 3. sz. 3-9.
2. Alighieri, Dante: Az egyeduralom. Kossuth, Budapest, 2003.
169