anyák és apák napja, szüret, farsang stb. alkalmából is. Pikniket, vacsorákat, támogató
bálokat rendeznek, rétest sütnek, tésztát gyúrnak, kolbászt töltenek. Ezeknek az ese¬
ményeknek, ahogyan a kezdetekkor, tehát a századforduló környékén, ma is többes
funkciója van. A résztvevők egyrészt megélhetik az átültetett közösségi szokásokat, a
nemzeti tradíciókat. Másrészt napjainkban is alkalom adódik a találkozásra, a szórako¬
zásra, ezen keresztül a közösség összetartásának erősítésére Továbbá csak ezáltal, vagy
ezáltal 15 megélik, erősítik a magyar identitásukat az istentiszteletre, a misére vagy az
egyházak által szervezett rendezvényekre ellátogatók. Nem utolsó sorban ebből gyűj¬
tenek a templom fenntartására, valamint a lelkész fizetésére.
A tengerentúli magyar egyházközségek, templomok tehát megalapításuk óta nemcsak
vallási, hanem kulturális, társadalmi és magyar etnikai központok is. Az egyházaknak
még napjainkban is fontos a szerepe a kivándoroltak összetartásában, a közösségszer¬
vezésben és a közösség megtartásában, a kivándorlók és leszármazottaik magyar etni¬
kai identitásának megerősítésében, fenntartásában és megélésében.
Napjainkban a tengerentúli magyar diaszpórában egyházi értesítők, egyesületi közlö¬
nyök, cserkészcsapatok lapjai, továbbá egyéb újságok, folyóiratok jelennek meg, elekt¬
ronikus és nyomtatott formátumban, csak magyarul, vagy csak angolul, spanyolul,
esetleg mindkét nyelven. Számtalan hírportál, közösségi médium és blog működik,
döntően magyarul, angolul vagy mindkét nyelven. Éppen az internetnek köszönhető,
hogy a tengerentúl élők a magyarországi hírportálokat, médiumok on-line felületét is
elérik. Számos regionális és helyi magyar nyelvű televízió- és rádióadás működik szer¬
te a diaszpórában. Ugyanakkor a Duna Televízió adása élőben is fogható Ausztráliá¬