sod-, harmadgenerációs fiatalok csak kis hányada beszél magyarul, itt már szinte spa¬
nyol és portugál egynyelvűségről beszélhetünk.
Míg a kérdőívet magyarul kitöltő tengerentúli magyarok másodgenerációs leszárma¬
zottainak 90%-a beszél magyarul, addig az unokák, tehát a harmadik generáció tagjai¬
nak csupán 24%-a beszéli a magyar nyelvet. 8%-uk tanult ugyan magyarul, de keveset
beszél. A gyermekek mindegyike ért magyarul, az unokáknak csak a 48%-a. Tehát a
harmadgenerációsok 68%-a nem beszéli és kevesebb, mint a fele érti a magyar nyelvet.
A gyermekek 67%-a olvas és 66%-a ir, az unokák 17%-a olvas, 21%-a ír magyarul.
A kérdőívet angolul kitöltők közül öt főnek van unokája. A válaszolók gyermekeinek
69%-a beszél és 72%-a ért magyarul, az unokáknak 40%-a beszéli és érti a magyar
nyelvet. A másodgenerációsok 65%-a olvas, 42%-a ír magyarul. A harmadgeneráció¬
sok 60%-a nem beszél és nem ért, nem olvas és nem ír magyar nyelven. Tehát a kérdő¬
ívet kitöltők válaszai alátámasztják a nyelvvesztés, nyelvcsere jelenségét, az an¬
gol/portugál/spanyol egynyelvűség térhódítását.
A kérdőíves felmérésnek az állampolgárságra és az etnikai identitásra vonatkozó
eredménye is alátámasztja azt, hogy az állampolgárságnak és az etnikai önazonosság¬
nak nem kell azonosnak lennie. Tehát nincs szükségszerű kapcsolat a kettő között. A
kérdőívet angol nyelven kitöltők 71%-anak, a magyarul válaszolók 93,5%-anak van
magyar etnikai identitása is. Tehát az angol nyelven válaszolók kétharmadának van
magyar azonosságtudata is, azaz kettős vagy többes kötődésű. Megállapítható továbbá,
hogy a másodgenerációsok 74%-anak, a harmadgenerációsok 43%-anak van magyar
etnikai identitása is. A ReConnect Hungary képzés résztvevőivel folytatott beszélgeté¬
seim és az általuk angol nyelven írt esszék elemzése, továbbá a strukturált, fókuszált