Stranica 124 [124]
gyományokat és a legmodernebb, sőt lázadó modernséget közös harmóniában össze¬
foglalni.
A kiáltvány székesfehérvári kikiáltására különböző okokból nem került sor 2010
őszén, pedig Schweitzer József országos főrabbin kívül Beer Miklós katolikus, Fabinyi
Tamás evangélikus és Steinbach József református püspökök is jelezték részvételüket.
Végül — immár sokkal szűkebb körben, sokkal szerényebb körülmények között — 2012
tavaszán került sor a megnyilatkozásra. A meghívó így kezdődött: , Alulírottak, külön¬
böző civil és politikai szervezetekhez, vagy sehova sem tartozó emberek arra a meg¬
győződésre jutottunk, hogy a nemzet és a társadalom jövőjét illetően — különbözősége¬
ink megtartása mellett — meg kell találnunk az összefogás, és a közös fellépés útját.
Hogy ezt megerősítsük összefoglaltuk azokat az elveket, amelyek a közös gondolkodás
alapjául szolgálnak. Összejövetelünk címe: Rendezzük közös dolgainkat." Ezután
következett a kiáltvány erősen rövidített változata, a következő bevezetővel: , Mi, akik
ezt a nyilatkozatot tesszük, különböző szervezetekhez, politikai és civil mozgalmakhoz,
pártokhoz, egyesületekhez tartozunk — vagy egyikhez sem. Állásfoglalásunkkal azt jel¬
képezzük, hogy az alapvető elvekben megegyezünk. Cáfoljuk azt — amire a nemzeti
ruhába öltöztetett autokrácia hívei építenek —, hogy a demokrácia hívei nem tudnak
összefogni."
Felszólalásom címe A keresztény értelmiség feladata volt. Ha a teremtés alapvető mi¬
nősége a jóság, akkor nincsenek keresztény értékek, vagyis csakis kizárólag keresztény
értékek vannak, hiszen mindaz, ami érték, ami jó, ami Istentől akart, az mind belefér a
kereszténységbe — idéztem Balázs Zoltán" keresztény társadalomfilozófust. Belefér¬
nek kiáltványunk konszenzus-értékei is, folytattam, majd — ismét Balázs gondolatme¬
netéhez kapcsolódva — arról szóltam, hogy természetesen vannak olyan értékek, me¬
lyeket a kereszténység különösen magáénak érez, mint az ember megváltottsága, a
megbocsátás, a férfi és nő egyenrangú kapcsolata, a szabadság, a szabad választáson
alapuló házasság, az egyetemes emberi szolidaritás, a betegek gyógyítása, a filozófia, a
tudomány, az egyetemek, az intézmények által fenntartott társadalom és az erkölcsileg
15 elszámoltatható hatalom. Mindezeket nyilatkozatunk értéklistája jelentős mértékben
tartalmazza.
A keresztény értelmiség egyik fontos feladatának a közéleti diskurzusnak animátor¬
ként, tolmácsként, nyelvújítóként való segítését tartottam, méghozzá — Horányi Özséb
kifejezésével — a participativ kommunikáció jegyében."" Másiknak az államon és az
egyházon belül kisebb-nagyobb kontraszt-társadalmak létrehozását, a principium¬
morál helyett az alkotó etika jegyében, elkerülve a zárvány, a szekta, a kisebbik rossz,
az evilági messianizmus és az utópikus ellenmodell buktatóit, ugyanakkor a jézusi
utópia-horizont szellemében.!" Harmadiknak a megbékélés és a kiengesztelődés segíté¬
sét, és ennek érdekében az ütközést jelentő dialógus felvállalását. Negyediknek a jövő¬
re orientált ajánlattételt társadalmunknak, ugyanis számunkra Isten országa nem túlvi¬
lági álmodozás, hanem közös dolgainkban való fáradozás, struktúramegőrzés helyett
struktúraalakítás, ami persze nem lehetséges társadalomkritika nélkül.
124