Oldal 99 [99]
Alternatíva természetesen létezik. Visszatérve a gondolatmenet kiindulópontjához,
Habermas a libertinus és a protekcionista válaszokkal szemben egy közbülső lehetősé¬
get is felvázol. A nemzetállami szuverenitás gyakorlásának egyes területeit elkerülhe¬
tetlenül transznacionális szervezetek, így elsősorban az Európai Unió veszi át. Evvel
párhuzamosan a nemzeti identitás kereteit is egy átfogóbb rendszer, az , alkotmányos
patriotizmus” váltja fel, amelyet az emberi jogok, a politikai részvétel, valamint a szo¬
ciális állam által megteremtett biztonság és szolidaritás alapoz meg." A nemzetek fe¬
letti szint erősödésével a helyi közösségek — önkormányzatok, civil szervezetek, térségi
szerveződések — megerősödésének is együtt kell járnia, hiszen a patriotizmus új formá¬
ját csak ezen a szinten, a polgárok közvetlen részvételével lehet legitim módon kialaki¬
tani."
Polgári korszakában maga a Fidesz is ezt a gondolatot képviselte. Legalábbis erre a
modellre emlékeztet Schöpflin György írása a modern nemzet természetéről. Meglátá¬
sa szerint az identitásteremtő folyamatok közt egyre nagyobb szerepet játszanak a
nemzetközi együttműködések, hagyományosan nagy jelentőségű az állam és az etnici¬
tás identitásalkotó funkciója, de ezek mellett nem hanyagolható el a civil társadalom
sem."§ Az alsó szint jelentőségét emeli ki Martonyi János írása a , közösségek Európá¬
jának" víziójáról. Eszerint az egységesülő Európa arculatának kialakításában az egy¬
más mellé rendelt helyi, regionális, nemzeti, vallási és sok egyéb kisebb-nagyobb kö¬
zösség állandó diskurzusa játszik majd főszerepet."
A gondolat nem új, a klasszikus — vagy ha úgy tetszik, régi vágású — kereszténydemok¬
racia is alapelvnek tekinti a szubszidiaritast. ,,/A/mit az egyes egyének saját erejükből
és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt hataskortikbol kivenni és a közösségre
bízni tilos; éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött
közösség képes végrehajtani és ellátni, azt egy nagyobb és magasabb szinten szervező¬
dött társulásra áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes
rendjének felforgatása" — írta XI. Pius pápa 1931-ben. Evvel egybehangzóan a disz¬
kurzív nemzetfogalom követelménye, hogy a különböző helyi és szakmai közösségek
maguk alakíthassanak ki identitas-mintazatokat, maguk határozhassák meg a saját éle¬
tük szempontjából fontos súlypontokat, nem ellentétben persze a magasabb szint, a
nemzeti közösség által kimunkált prioritásokkal. A hatékony működés feltétele az ál¬
lam, a civil szervezetek és az állampolgárok közötti viszony mikro-mechanizmusainak
elsajátítása, a rendszer nüanszainak ismerete, mindehhez pedig nélkülözhetetlen a tu¬
datos állampolgári nevelés. "!
A , szabadság kis köreivel" szemben az államnak korlátozott szerep jut az uralkodó és
alternatív nemzetképek kimunkálásában. Nem tartalmilag, csak formailag határozhatja
meg a nemzetfogalmakat: egy bizonyos álláspont, egy hivatalos ideológia propagálása
helyett pusztán a diszkurzivitás keretrendszerére kell felügyelnie.
A polgári nyilvánosság tereinek elsődleges szerepe mellett a diszkurzív nemzetfoga¬
lom másik alapvető sajátossága a mozaikszerűség. Az előregyártott kánonokkal szem¬
ben az identitáselemek tág készletét érdemes kialakítani, amelyből egyének és közös¬
99