Stranica 458 [458]
vagy éppen szociológiai fogalmak használata helyett közérthetően írt le bonyolult tár¬
sadalmi jelenségeket.?
A társadalmi csapdák kérdéskörét boncolgatja Schöpflin György politológus, európai
parlamenti képviselő. Schöpflin a társadalmi csapdákat a bibói zsákutcához hasonlítja,
majd kifejti, hogy Nyugat- és Közép-Európa kapcsolatát ,,aporetikus” jellegű hatalmi
viszonyok hálójaként értelmezhetjük. A szerző úgy véli, a kontinens keleti felén más¬
ként értelmezték a közpolgáriságot (citizenship), a nyugat-európai kritériumokhoz ké¬
pest gyengébbnek tekintették azt. A cselekvőképesség problémáját nem orvosolták, az
értelmiségi elitek a kommunizmus idején biztos pozícióhoz jutottak, amelyeket bizo¬
nyos mértékig a rendszer konstruált. Ez az új osztály sikeresen átörökítette a befolyá¬
sát. Gátolták a felfelé irányuló társadalmi mobilitást, ennek az lett az eredménye, hogy
társadalmi zárványok alakultak ki, élükön a hegemonikus elittel. A kommunizmus
összeomlásakor ez az önjelölt elit továbbörökítette magát, képviselői liberálisként,
demokratikus szocialistaként jelentek meg az új rendszerben. A Nyugat elfogadta ezt a
felállást, az ex-kommunista elit ily módon sikerrel folytathatta a korábbi társadalmi
kirekesztést.
A Nyugat és a Kelet közötti társadalmi csapdák közé tartozik — Schöpflin szerint — a
közép-kelet-európai államok hamis várakozásai az Európai Unióhoz való csatlakozás¬
sal, a Nyugat és Kelet kölcsönös értetlensége egymás iránt, az idealizálás és a lenézés.
A szerző bemutatja Közép-Európa hamis narratíváit, a hatalmi aszimmetriákat, Nyu¬
gat- és Kelet-Európa különböző konfliktuskezelési módszereit. Közép-Európa a 2004—
2007-es bővítés során arra várt, hogy valóban csatlakozhat Európához. A tizenöt uniós
tagállam úgy gondolta, hogy Közép-Európa integrálható Nyugat- Európába. Schöpflin
úgy véli, ez volt a csapda akkor is, és most is.?
A megnemértettség, a téves várakozások és konfliktusok bizonytalanságot szülnek. A
válság és a bizonytalanság Hankiss világának visszatérő, központi témája. Nem vélet¬
lenül. A 20. század végére a nyugati történészek elveszítették a kapitalizmus története
iránti érdeklődésüket, ami a 2008-as világválság következtében ismét meghatározó
kutatási témává vált. Világszerte válságkutató csoportok, tanszékek alakultak, kutatási
projektek indultak, amelyekben a krízis előzményeit, okait és következményeit kutat¬
ták. A Harvard Egyetem létrehozta a The Study of Capitalism, a Cornell Egyetem pe¬
dig a History of Capitalism központot, amely az amerikai kapitalizmus történetét vizs¬
gálja. Az elemzés a történettudomány számos területére — munka, kultúra, gender, ál¬
lam, gazdaság és környezetvédelem — kiterjed. Az egyetemek célja a kapitalista fejlő¬
dés szerteágazó diskurzusának kutatása lett, amihez szemináriumokat, konferenciákat,
nyári egyetemeket szerveznek. A világválságot követő bizonytalan gazdasági légkör¬
ben több meghatározó munka is született."
A bizonytalanság korát éljük, ez a bizonytalanság az élet minden területén, így a tudo¬
mányban és az én-válságban is megjelenik. Jody Jensen, az iASK kutatójának vizsgá¬
latát Hankiss Elemér inspirálta: a Hankiss-sal történt egyik beszélgetése során hallott
először az axiális korokról, amikor újra bekövetkeznek az emberi gondolkodásnak és
458