Stranica 418 [418]
semmit sem lehet tudni: sem azt, hogy mikor volt (ha egyáltalán volt), vagy hogy há¬
nyan és kik vettek rajta részt, kik voltak a zsűri tagjai. A projekt programja szerint a
barokk vármegyeháza épülete az , északi oldalán lévő mélyudvar beépítése és tivegfe¬
dése által központi szerepet kap: kétszintes terei kapcsolatot teremtenek a régi épület
és az udvarba tervezett új, süllyesztett épülettömb között. Az új udvari épület nagy bel¬
magassággal rendelkező kiállítótér lesz, amely a föld alatt kapcsolódik az üvegtetős,
fogadóterület jellegű előcsarnokhoz".? Az eredmény mindenesetre lehangoló: egy
európai színvonalú, 21. századi, inspiratív múzeumépület helyett egy 1130 m-es tolda¬
lék fog megvalósulni.
A Pécs védjegyének számító, és egyben az EKF legjelentősebb, közel 11 milliárd fo¬
rintból megvalósuló fejlesztése, a Zsolnay Kulturális Negyed kulcsprojekt volt a leg¬
kevésbé kidolgozott. Csak 2006 őszén dőlt el, hogy a termelést a gyárterület keleti
csücskébe koncentrálják, a projekt-elemek kidolgozása pedig még később készült el.
Mivel az európai uniós projektek utófinanszírozásúak, a veszteséget termelő gyár az
engedélyezési tervek árát és a költözés költségeit nem tudta megelőlegezni." A tervpá¬
lyázatot 2008. január 3-án írták ki, melynek dokumentációját az április 10-i határidőig
mindössze 17-en vették meg. A beérkezett nyolc pályamű közül az 1. díjat a zsűri a
budapesti MCXVI Építészműterem Kft.-nek (vezető tervezők: Csaba Kata, Herczeg
László és Pintér Tamás János) ítélte oda.
A projekt célja a Zsolnay gyár , leromlott állapotú és zömében hasznosítatlan műemlék
épületeinek felújítása, s a különféle kulturális, közművelődési és oktatási funkciók ide
telepítésével egy pezsgő kulturális negyeddé és rekreációs területté történő alakítása".
A közel öt hektáros területen négy negyed kialakítására kerül sor. A Míves Negyed
legfontosabb eleme a család és a gyár történetét bemutató kiállítás, ezen kívül minta¬
bolt, az Alkotó- és Inkubátor-ház és a Kéz-művész utca is itt valósul meg. A volt pi¬
rogránit üzemben jön létre az Alkotó Negyed, mely a Pécsi Ifjúsági Központ, a Kortárs
Művészeti Központ és a Labor Szövetkezet működésének lesz a terepe. A Gyermek- és
Családi Negyedben többek között Interaktív tudományos-technikai kiállítás és a Bóbi¬
ta Bábszínház kap helyet. Az Egyetemi Negyed a Pécsi Tudományegyetem Művészeti
Karának, a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéké¬
nek, a Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szemináriumnak és a Janus Egyetemi Szín¬
padnak biztosít helyszínt.
Az ötödik nagy projekt a közterek és a parkok újjáélesztését tűzte ki feladatául. Az
EKF jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy Pécs átértelmezze a rendszervátlás előtti jelle¬
gét őrző köztereit, és azokat a városlakók találkozási pontjává, kulturális programok
helyszínévé, a nyilvánosság helyeivé varázsolja. A 7,4 milliárd forintos program kon¬
cepciója már a pályázatírás idején megfogalmazódott. A Patartics Zorán és Szokolai
Zsolt vezetésével működő munkacsoport a beavatkozás négy irányát határozta meg: , a
műemlékgondozási stratégia kidolgozását szolgáló programot", , az utcák és terek re¬
konstrukciós programját", ,a városi zöldterületek és szabadidős szabadtéri inf¬
rasturktúrájának programjat’, valamint , a karsztforrások hasznosításának program¬
418