Page 409 [409]
a kortárs alkotások kiállítóterét, a Pécsi Galériát megemlíteni. Itt találhatók a világ¬
örökség részét képező ókeresztény síremlékek. A városban öt színház és kétszáz éves
múlttal rendelkező szimfonikus zenekar, három könyvkiadó működik. A vidéki egye¬
temek közül a Pécsi Tudományegyetemen tanul a legtöbb diák, és egyedül itt működik
az országban Művészeti Kar. Pécsett jelenik meg az egyik vezető irodalmi folyóirat, a
Jelenkor; a város számos fesztiválnak (színházi, filmes, bordal, felnőttbáb, jazz, rock¬
zenei) ad otthont. A pécsi pályázat készítői mindemellett négy, a várost egyre táguló
kör formájában körülvevő régiót kapcsoltak be az EKF-fel kapcsolatos elképzeléseik¬
be: a Dél-Dunántúlt, beleértve a Balaton vidékét is; a dél-dunántúli régió peremén el¬
helyezkedő nagyobb városokat (Baja, Dunaújváros, Keszthely, Nagykanizsa); Szege¬
det, mely Pécs kiemelt partnervárosa az EKF-pályázatban; és végül a déli kulturális
övezetet, melybe Trieszt, Maribor, Tuzla, Eszék, Újvidék, Arad és Temesvár is beletar¬
tozik.
A szöveg jelentős részét a fejlesztési fejezet teszi ki. A fejlődés előfeltételei között a
közlekedés feltételeinek javítása (az M6-os autópálya megépítése, a pogányi repülőtér
kiépítésének befejezése), informatikai fejlesztés, az egykor főként bányászok lakta
külső városrészek szociális rehabilitációja, a tudásalapú gazdaság kiépülése szerepel. A
fejlesztések öt nagy kulcsprojektet foglalnak magukba: a Zenei és Konferenciaközpont
felépítését, a Zsolnay Kulturális Negyed kiépítését, a , Nagy Kiállítótér" megvalósítá¬
sát, a Regionális Könyvtár és Információközpont felépítését, valamint a közterek és a
parkok újjáélesztését. Ez a koncepció három városfejlesztési modellt ötvöz. A koncert¬
terem és a könyvtár projektjei egy leromló, heterogén városrész újjáélesztését szolgáló
beruházások, melytől a környezet felértékelődése várható. A Zsolnay gyár épületegyüt¬
tesének kulturális negyeddé alakítása egy viszonylag kis területen koncentrálódó, krea¬
tív közeg megteremtését tűzte ki célul, ahol egyszerre van jelen a termelés, fogyasztás,
tanulás, kikapcsolódás. A gyártás megtartása mellett itt ipartörténeti témaparkot, az
egyetem művészeti karának oktatási bázisát, designközpontot, inkubátorházat, kortárs
művészeti központot, szállodát, vendéglőt, kávéházat és irodákat terveztek kialakítani.
A harmadik modell egy-egy városrésznek a köztér- fejlesztésen keresztül megvalósuló
megújulását képviseli. A város által a koncertterem és a könyvtár számára kijelölt tel¬
kek a Zsolnay Negyeddel együtt létrehozták az ún. EKF-városrészt, melynek célja a
városközpont keleti irányú kiterjesztése volt.
A pályázatban foglaltak szerint az EKF-év pécsi kulturális programjai közé azok fog¬
nak bekerülni, melyek , hosszú távú kulturális együttműködések kiindulási pontjai le¬
hetnek, és elősegíthetik Pécs nemzetközi regionális kulturális központtá válását".
További célként fogalmazódott meg, hogy a város kulturális teljesítményét európai
kontextusban mutassa meg, melyre a , Magyarok a Bauhausban” vagy egy Martyn
Ferenc és az Abstraction-Creation munkacímű kiállítás terve szolgált példával. Fontos
szempont volt, hogy Pécs kulturális teljesítményének prezentálása és az európai vá¬
rosok kultúrájának a régióba hozatala egyszerre valósuljon meg. Már az előpályázat
zsűrije is kiemelte, hogy egyedül a pécsi pályázatban foglalkoztak a 2010-es évre való
szisztematikus felkészüléssel, tematizált felvezető évek formájában. Pécsett 2006 a
409