Page 408 [408]
esélyeit taglaló írása," valamint a 2004 októberében a témában szervezett konferencia
után kapta meg Takáts és a J elenkor folyóirat főszerkesztője, Ágoston Zoltán a megbí¬
zást a pályázat elkészítésére. A mindössze egy hónap alatt megírt, két részből álló
munkában Takáts feladata volt a koncepció megfogalmazása, míg Ágoston a város
kulturális intézményrendszerének és kapcsolathálójának bemutatásáért volt felelős.
2005 februárjában felállt az új pályázatírói szervezet. A menedzsment kikerült a város¬
házáról; a közgyűlés az Európa Centrum Kht-t bízta meg a pályázat elkészítésével,
melyre 80 millió forintot is megszavazott. Egy hálózatos együttműködést feltételező
irányítási szerkezet jött létre, melynek részeit a négy tagból álló Pályázati Kabinet, a
Pályázati Iroda, a Programtanács, a Fejlesztési Tanács és amunkacsoportok alkották; a
városvezetéssel való egyeztetés a board feladata volt. A koncepció kidolgozásában
azonban ennél sokkal többen vettek részt. A pályázatot előkészítő workshopok részt¬
vevői, az egyes munkacsoportok tagjai és a közreműködők száma meghaladta a százat.
A pályázatírók ugyanakkor azt is fontosnak tartották, hogy a munkát olyan nem pécsi
szakemberek is véleményezzék, akik a magyar és a nemzetközi kulturális élet megha¬
tározó szereplői." A pályázat új és egységes arculatának megtervezésére tíz pécsi vagy
a városhoz kötődő grafikus-dizájner kapott felkérést egy meghívásos pályázat kereté¬
ben. A győztes Czakó Zsolt lett, aki a végleges pályázat grafikai tervét és a pécsi
bauháuslerek konstruktivista hagyományára alapozott Pécs2010 logót készítette.
A második fordulóra benyújtott pécsi pályázat A határtalan város címet kapta. Az igé¬
nyes könyv formájában is napvilágot látott munka a kulturális várostervezés felvázolá¬
sával kezdődik. A kötet első alaptézise, a pályázat magyarországi tétje a kulturális de¬
centralizáció kérdése, melyben benne rejlik annak a lehetősége, hogy elindítja az or¬
szág kulturális életének többpólusúvá válását. A pályázat pécsi és regionális tétjét a
gazdasági léptékváltás képezi, hiszen Pécs , az ország gazdaságilag leszakadó dél¬
előtti húzóágazatok (főként a szén- és uránércbányászat) leépültek, helyükre nem lép¬
tek újak, és a magas munkanélküliség mellett jelentős probléma a város rossz megkö¬
zelíthetősége. Ebből a helyzetből az egyik kitörési pontot a kulturális ipar és a hozzá
kapcsolódó turizmus jelentheti.'? A pályázat pécsi tétjét tehát a kulturális léptékváltás
adja, mely során Pécs periférikus kulturális helyzetét egy európai határvidék sajátos
kulturális tapasztalatává alakítja.
A pályázat öt pillére a város alkalmasságát igyekezett reprezentálni. Ezek szerint , Pécs
az élettel teli közterek", a , kulturális örökség és a kulturális újítás" városa, olyan mul¬
tikulturális település, ahol , a múltban latin, török, német, horvát, magyar kulturális
rétegek rakódtak egymásra", napjainkban pedig a német, a horvát és a roma kultúra
fellegvára. Mindamellett, hogy a városhoz köthető a regionalizmus gondolata, Pécs
kapuváros is, mely a Balkán felé nyitott. Tovább erősíti Pécs pozícióját, hogy a főváros
után itt él a legnagyobb létszámú, művészettel foglalkozó értelmiség, és a kulturális
intézményhálózat is itt a legsűrűbb és legsokfélébb — elég csak a Múzeum utca Csont¬
váry, Vasarely, Zsolnay, Martyn Ferenc Múzeumait, a Modern Magyar Képtárat vagy
408