Oldal 399 [399]
től az egymást váltó kormányok eszelősként hajtogatták, hogy alacsony a felsőoktatás¬
ban résztvevők létszáma, arra kényszerítvén az egyetemeket, hogy erejükön felül is,
silány felkészültségű, az oktatást züllesztő hallgató-rétegek bevonása árán is, de duz¬
zasszák fel a képzést. S lám, hirtelen kiderült, hogy mindez hiba volt, nagy hiba! Eljött
hát a hátraarc ideje: a hatalom tereli is bőszen az egyetemeket arra, amerre mindig is
mentek volna, ha korábban hagyják őket. De ne dimenzionáljuk túl az elvtelen pazarlás
konkrét eseteit, a szemünk se rebbenjen, ha néhány éve drága pénzen felújított kórhá¬
zakat, vasútvonalakat zárat be az illetékes minisztérium. Ezen ország vezetőinek men¬
talitasa homokozóban játszadozó óvodásokéhoz hasonlítható: ha nem sikerül a homok¬
vár-építés, muszáj letarolni, hogy újat építsenek, nemde? Kijárni egy fejlesztést, egy jó
boltot: ez a dzsentroid társadalom aktuális viszonyaihoz alkalmazkodó, de lényegében
már vagy százharminc éve változatlan feladat. Teljesen mindegy, hogy uram-bátyám,
jó elvtárs, igazgatótanácsi kapcsolat, vagy éppen a mi kutyánk kölyke — a protekcio¬
nizmus és korrupció terminológiája feltűnően gazdag errefelé.
Van tehát egy ország, ahol a , mást mondunk, mást teszünk" jelentésű összekacsintás
mindennapos. A hol az állampolgárok zöme soha nem fogja megérteni, hogy a törvé¬
nyek a javukat is szolgálhatják. A hol szegény, minimálbérnyi kivétből napjaikat tenge¬
tő kényszervállalkozók tízmilliós terepjárókon száguldoznak, nem ismerve elsőbbség¬
adást, sebességhatárokat, kíméletet. Ahol a rossz hírbe keveredett politikusról, vagy
annak rossz hírbe keveredett cégéről végül valahogy mindig kiderül, hogy semmi kö¬
zük egymáshoz. Ahol a Parlament időnként saját meglévő törvényeinek ellentmondó
törvényeket hoz, és ahol a képviselők olykor maguk is tudják, hogy a frissen megsza¬
vazott törvényt legfeljebb elvétve fogják betartani. Ahol minduntalan kettős mércébe
ütközik az állampolgár: ő nem hibázhat, nem késhet, nem tartozhat büntetlenül, de vele
szemben a hatalom apparátusa, a hivatal hibázhat, késhet, neki tartozhat jóvátétel,
kompenzáció nélkül. A hol a pozíció nem felelősséget, szolgálatot jelent, épp ellenke¬
zőleg: hosszú időre szóló felmentést bármiféle ellenőrizhetőség, a számonkérhetőség
kötelme alól. A hol postán, benzinkútnál, jegypénztárnál nem tudhatok úgy sorban áll¬
ni, hogy egy vagy több előttem álló számlaírásának időveszteségét el ne kelljen visel¬
nem, de egyes parlamenti képviselők nyilatkozata szerint , nem lenne életszerű", ha
milliárdokra rúgó költségtérítésüket számlákkal kellene fedezniük. A hol pusztán párt¬
kapcsolatok révén, ügyes ingatlanügyletek lebonyolításával a semmiből milliárdossá
lehet válni. Ahol nem az a probléma, hogy hagyományosan a fent lévők hazugságai és
panamái köré szerveződik minden, hanem csakis az, ha valakit rajtakapnak a hazugsá¬
gon, horribile dictu: netalántán beismeri azt! Ahol Homo sapiensnek látszó, a tömege¬
ket befolyásolni hivatott lények híresztelik, hogy aki vállalkozóként, üzletemberként
sikeres volt, az bizonyára államférfiként is eredményes lesz — mintha nem is homlok¬
egyenest ellentétes attitűdöt követelne a két dolog: beszűkült, mániákus, önző törtetést
az egyik, körültekintő, kompenzáló, kiegyensúlyozó bölcsességet a másik.
Nyilvánvalóan csak valami fatális tévedés lehet, hogy a térkép szerint ez az ország
Európában van. Az imént elsorolt jellemzői alapján egyértelmű, hogy természetes he¬
lye és közege valójában valahol K olumbia és Brazília határvidékén keresendő!
399