Bár a magyarok kezdeményezésére alapították, az iskola tanítási nyelve a portugál
volt. Nyilvánvaló, hogy az új generációnak a brazíliai társadalmi környezethez kellett
alkalmazkodnia — némettudásuk emellett lehetővé tette, hogy a környékbeli, többévi
újvilági tartózkodás alatt vagyonra és befolyásra szert tett német ajkúakkal (akik gyak¬
ran a magyarok munkaadói voltak) megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn.
| Lábunk minden példányába egy emlékképet mellékeltúnk, a "Ferencvárost elsú mérközésének emlékére
7 évlolyam (anno) Sáo Paulo, 1929. junius 24. 36. szám 1360
JZORNAL et UNGARO co AMEL hen?
Ae a ee om vans OUTRAS SOCIEDADES WUNGARAS EM SAO PAULO
Seertenestedg és Madóhívetal R Aurora 3 -Tet47102-Caoa¥ PTS POLITIKAL, TARSADALMI ÉS Fldfizatési Genk, egész évre: Ra, 169000, félévre: Ra. 88000
feletöstütrétestő: ALEXANDRE ZIMMERMANN, Wedacr _ SZÉPÍRÓDALJAI HETILAP Egyes számárn Z00 rele, Külföldre egész évre Gdollér,
Lapkiadó : ZIMMERMANN és JEDWAB Megjelenik: . SZERDÁN és SZOMBATON Typegraptán Aurers, Run Avid 3. az. (A MM, W nyuntdájni
amen:
. $. Paulo, junius 30. —— |A Palestra-italia
özálártebés » mid tome) ag Mot Mies a: ee iinnepélye a
énekelni a Ferencvar utá, var!
(be ádlatán a Fast ain pá. Ferencváros
. soraib 6
vi a rami kn alt tiszteletére
hon fogia na F, C. induló atole
taméteini mee A Neva orn úri My
sbrurt-b
> eyamgeatiigna aaest ménye, a “pusace. Antarctica” helped:
nm. ús im megtartoti bankett voll, ie.
“Se ‘Kurdpa hajnokcsapata, szi “an a “PALESTRAATALIA® rende¬
szakadt testvéreink ; a fercne- zett a ineods elteníéi tinsteletére,
fe ral f állanak. közénk Ocskto. Az estélyen a vendégtátó sportkhutb
ei a goa pr 8 árás ban kívül a arva ea let bsz¬
n Li szé kiválóságai megjelentek és a aaj¬
tóbb ope Thabane etőtt a igazolják dosgatátaat saunas A "d teljes számban képviseltette ma¬
ype ier peas Lond ong Pacecpeagrtert war: nee Free má =
Guta Deke ert oo Seoal Soe mellen San wat ot Sonam geal gee ay
Az 1922-ben indult Délamerikai Magyar Újság egyik lapszáma
Az Iskolaegylet munkájának eredményeként két kápolna is épült a Jaraguá folyó két
oldalán. A katolikus egyesülések vallási gondozását franciskánus papok vállalták. Az
1920-as évek elején lebontották az első kápolnát, a területén köztemető létesült. Az¬
után 1922-ben megépült Santo Esteváo (Szent István) településén a hasonló nevű
templom egy különlegességgel, amelyről Pillerné Tirczka Éva számolt be érzékletesen
a Brazíliai Magyar Hírlap hasábjain (1995): ,, Egy dombocska tetején állt a meglepően
nagy, magas tornyú fehér templom (...) Két-két szobor van az oltáron (..). egészen ma¬
gasan középen az oltár felett ott á// Szent István a magyar koronával a fején, egy nagy,
széles pallosra támaszkodva (...), zöld ruhában van, rajta egy palást, ami belül fehér és
kívül piros. Bajusza is van és szakálla, akárcsak az iskolai történelemkönyvekben".
A telepesek nem feledkeztek meg szabadidejük eltöltéséről, a szórakozásról sem. 1900
körül megalapították az Osztrák-Magyar Egyesületet azzal a céllal, hogy a , barátságot
erősítse, dolgozzon a részvevők egységén". Manapság a templomok mellett áll egy
nagyméretű, több száz ember befogadására alkalmas deszkaépítmény, azaz barakk,
amelynek , saláo" (szalon) a neve. Az idő tájt a jaraguáiak Fischer kereskedő házának
szalonjában rendeztek összejöveteleket, ahol , nem hiányzott a kártyajáték, a folklór