A modern ipari technológiák, amelyek jelentős energiabefektetést igényelnek, kiiktat¬
ják a természet egyensúlyát biztosító visszacsatolásokat, amelynek végső eredménye
az élő rendszerek összeomlása. A termelés jelenlegi módja ezért mennyiségi és minő¬
ségi egyensúlytalanságok és egyre nagyobb feszültségek kialakulásához vezet, ame¬
lyek végül globális problémaként jelennek meg. Mindez nem csak a környezet változá¬
saiban nyilvánul meg, hanem megjelenik a gazdaságban és a társadalomban is. Minden
probléma a dinamikus egyensúly felbomlásával magyarázható, azaz a természetes Sza¬
bályozó visszacsatolások kiiktatásával és ezek helyettesítésének elmulasztásával.
Úgy is összefoglalhatjuk a jelenlegi problémák lényegét, hogy az emberiség — amely
egy fizikailag véges, önszabályozó, organikus, komplex rendszer alrendszere — feladja
lások egy részét és szabályozatlan, exponenciális növekedést valósít meg a többi élő¬
lény erőforrásainak felhasználásával.
Civilizációnk kezdetének értékeljük a mezőgazdasági forradalmat és a letelepedést. Ez
a két esemény azonban két természeti törvény , hatályon kívül helyezését" jelentette. A
földművelés megsértette a biodiverzitás törvényét, az élelmiszertermelés pedig a földi
ökoszisztéma populációszabályozó törvényét, elindítva ezzel a népesség növekedését.
A biodiverzitás jelentősége nemcsak a , természet szolgáltatásai" miatt óriási, hanem
azért is, mert a fejlődést hordozza, azaz a diverzifikálódás jelenti a fejlődést. Bizonyos
diverzitási szint alatt nincs fejlődés, azaz evolúció. A modern gazdaság megsértette a
ciklusosság törvényét is, mivel a felhasznált és feldolgozott élő természetből hulladék
lesz, átalakított mű-anyag, amely soha, vagy nagyon hosszú idő után kerül vissza a
körforgásba. A természeti jelenségek idő-ciklusai is megváltoztak, a légkör összetéte¬
lében rövid idő alatt került nagy mennyiségű CO? és egyéb szennyezőanyagok, ame¬
lyeket a bioszféra nem képes ilyen sebességgel feldolgozni. A földtörténet során állan¬
dóan változó klíma az ember gazdasági tevékenysége hatására gyors változásokat mu¬
tat. A klímaváltozás jelentőségét nem értékeljük eléggé: ugyanis a mezőgazdasági for¬
radalom a jégkorszak utáni felmelegedés hatására történhetett meg, tehát a klíma tette
lehetővé a civilizálódást. A várható változások azonban kérdésessé tehetik a civilizáci¬
ónk jelenlegi formájának további létezését.
Fejlődés? Ezt a történetet nevezzük fejlődésnek? Nagyon jól jellemzi ezt a felfogást
David Korten: ,a GNP úgy is leírható, mint az erőforrásokat hulladékká változtatás
sebességének mutatója" ."
A fejlődés fogalom általános jelentése szerint egy teljesebb, bonyolultabb, összetettebb
rendű, magasabb minőségi állapot felé irányuló változás, kibontakozás, kiteljesedés,
amely során általában bonyolult struktúrájú, változatosabb és differenciáltabb tulajdon¬
ságú rendszerek jönnek létre. A fejlődés fogalma azonos az , evolúció" fogalmával,